Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

A háború áldozatai számának alamilása a megyében: (1948. év végi összesítés) Járás Halottak HadirokkanHadiözvegyek Hadiárvák Járás szama tak száma szama szama balassagyarmati nógrádi 452 314 231 150 413 283 283 885 szécsényi salgótarjáni sziráki 1059 685 614 277 253 267 755 427 467 732 385 200 szobi 581 556 279 207 Balassagyarmat Salgótarján 2000 1308 142 286 67 322 65 58 Összesen : 7013 2162 3013 2815 Érdemes figyelemmel kísérni a nagyközség, a járás lélekszámának alakulását. Év Szécsény Járás 1930 1941 1945 1949 3943 fő 3G32fő 3471 fő 4884 fő 31 213 fő 34 275 fő 29 567 fő 31 873 fő (Szécsény Benczurfalvával együtt értendő, melynek a lakossága általában 400 fő körül mozgott; 1970-ben Szécsény lakosság 5690 fö.) Szécsény lakosságának száma a hadműveletek, a természetes mozgás, a település 1945-1949 közötti fejlődésének megfelelően változott. A járás lélekszámának 1941-es emelkedése az 1938-as első bécsi döntés alapján átcsatolt területtel (bussai körjegyzőség, 3290 fő, magyarázható. Az 1945. évi lélekszámcsökkenés oka a hadbavonulások, a háborús időszak, a lakosság pusztulása, elmenekülése, elhurcolása lakóhelyóról. Az 1947. évi párizsi békeszerződés értelmében az 1937-es állapotnak megfelelően alakult a járás területe;

8 így érthető, hogy 1949-ben az 1941-es állapothoz viszonyítva kevesebb a lélekszám, 1945-höz viszonyítva pedig több ; utóbbi a helyzet normalizálódásának, a hadifoglyok hazatérésének stb. következménye.

9 A háborús károsodás, az emberveszteség, az ország egyes területeit különböző mértékben sújtotta. Az országban még folyó háború, a felszabadító harcok következtében aggasztóvá vált a közellátás, a közlekedés, a közigazgatás. De Magyarország, a magyar nép élni akart és ez az akarat a csodával volt határos ! Az élni akarás megsokszorozta az emberek erejét. A romba dőlt, elpusztított országot, Szécsény községet fel kellett építeni, az emberibb életkörülményeket meg kellett teremteni. Az ország nagyrésze még német megszállás alatt, illetve hadszíntér volt ; midőn a feladatokat legvilágosabban látó és azokat legkövetkezetesebben végrehajtó Magyar Kommunista Párt 1944. november 30-án nyilvánosságra hozta a nemzeti újjászületés programját, amelyben többek között sürgette a Németországgal való szembefordulást, a hazaárulók felelősségre vonását, a demokratikus szabadságjogokat, a földreformot.