Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál

/ XI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1985 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Szécsény prókátora Buday Bornemisza Bolgár Pál Bolgárországtól Bolgárfaluig Jakus Lajos Miután a törökök az első rigó mezei csatában, 1389-ben, a délszláv fejedelmek szövetséges hadai felett döntő győzelmet arattak, s négy évvel később Trnovo, a bolgár állam középkori fővárosa is elesik : Bolgárországot a török birodalomhoz csatolják. Kudarcot vall az a próbálkozás is, amikor Zsigmond királyunk 1396-ban Nikápolyt ostromolja, hiszen I. Bajazid szultán hadai elől kénytelen menteni életét, s második nagy veresége - 1428-ban Galambocnál - megerősíti a török uralmat a Balkánon. Ezen évtizedekben indul meg a délszláv népek menekülése a török elől, minek eredményeként hazánkban előbb a bolgárok, majd szerbek keresnek menedéket. A galamboci vereség évében Zsigmond király a menekült bolgárokat minden adófizetés alól felmentve letelepíti a visegrádi várhoz tartozó Rozs - ma : Szentendrei-szigeten, királyi birtokán. (Okelevelüket utódai, így I. Mátyás király, 1458-ban átírja.)

1 A bolgár menekültek egyike a vagyonos, feltehetően kereskedő, Süve nevű család, mely a Délvidéken, Bács megyében húsz, magyaroktól elhagyott falu és puszta tulajdonába jutott királyi vagy adomány formájában vagy vételként.

2 Ezeket a falvakat később, a XVI. században szerb'(ún. rác) menekültek szállták meg.

2 Tulajdonosuk eredeti neve az idők folyamán megváltozik: előbb Bolgár néven szerepel, majd amikor Budán megtelepszik, a Buday (s ragadványul a Bornemisza) nevet kapja környezetétől, utalva egyikőjüknek bort nem kedvelő voltára. A család 1538-ban Szapolyai Jánostól donáció gyanánt megkapja Rozsszigetfalvát, másnéven Bolgárföldét.

8 Bolgárfölde - vagy más néven Bolgárfalu - ebben az időben 20-25 családot számlálhat, az 1546. és 1559. évben készült török defterek szerint még népes helység. Az utóbbi esztendőben felsorolt 16 családnév közül három viseli a Bolgár nevet. A családfőnek mindössze 1/3-a fizeti a dzsizje adót, a többi vagyona nem éri el a 300 akcset, tehát a falu meglehetősen szegény.

4 Bolgárfölde a tizenötéves háború alatt elnéptelenedett, a XVII. század elején pusztafalu (déserta possessio). A Buday Bornemisza család tulajdonába került birtokon Bolgár Dániel fiai osztozkodnak 1620-ban. Bolgár László részporcióját „néminemű szükségeinek okáért" eladta testvérének, Buday Pálnak 32 forintért, „éppen mind rétivel, erdeivel, halász vizével, malmaival, hegyeivel, völgyével és minden hozzá tartozó határival."

5 Bolgárfalu pusztán hagyott határát a szomszédos Monostor falu jobbágyai 163211 *