Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Tanulmányok - Vonsik Ilona: Tények és gondolatok az 1929-es bányászsztrájkról
Orvosolni a helyi sérelmeket ! Rendezni a szakmánybéreket ! Ki a csendőrökkel a telepekről ! A tarjáni medence aknaközi bizottsága. ,66 A röplap november 13-án, de legföljebb 14-én jelenhetett meg, ellentétben a Bányamunkás közlésével, mely a sztrájk harmadik hetére datálja az aknaközi bizottság felhívásának megjelenését. Rendőrségi detektívek nyomozati anyaga szerint a röplapot november 15-én az ügyészségnek mutatták be. A röpiratok terjesztésében, a sztrájkoló aknák közötti kapcsolattartásban, a sorozatos letartóztatások és csendőri zaklatások ellenére a nők, asszonyok és leányok kiemelkedő szerepet játszottak. 37 Az Új Márciusban közölt írás szerint „A sztrájkoló tömegek példátlan osztályharcos hangulatot tanúsítottak, nemcsak a férfiak, hanem a nők is. Sztrájkgyűléseken, tüntetéseken a nők elöl jártak. Nagy szerepük volt a sztrájkvezetésben is a nőknek. A lefogások napirenden voltak, mindennap 20-30 embert tartóztattak le, de csak egy napig tartották őket fogva. Ezek a meg félemlítési kísérletek a tömegekre úgy hatottak, mint tűzre a benzin. A szociálfasiszták is ki akarták venni a részüket a sztrájk leszerelésében. Gál Benő és Bertrand lementek Salgótarjánba. Az állomásról rendőr kíséretében a munkásotthonba mentek, ahol a sztrájkolok egy része tartózkodott. Itt olyan megtisztelésben részesültek, hogy még módjukban sem volt előadni a nézetüket. A tömegek lehurrogták őket különösen azért, mert a nagybátonyi bányamunkások, mikor meghallották, hogy Salgótarján sztrájkol, ők is csatlakozni szándékoztak." 5 * Nagybátonyban a sztrájk kitörését a Bányamunkás Szövetség akadályozta meg. A Szövetség tisztviselői a bányamunkások nevében tárgyaltak az igazgatósággal s a tárgyalás eredményeiről a Népszava tudósított. „A munkások az október havi 5 hetes üzemhónapban elért keresetre 7,5 százalékos pótlékot kapnak, amit legkésőbb november végéig kifizetnek. A november havi kereset egy részére pedig 10 százalékos pótlékban részesülnek. A vájároknak urasági munkához való kirendelés esetében a bányavállalat 4 pengő urasági bért fizet műszakonként. Az esetben, ha a kirendelés egyfolytában 3 napnál tovább tart, a 3 napon túli időre az átlagos vájárkeresetnek megfelelő bérösszeget fizetik az ilyen urasági munkákra kirendelt vájároknak. A vasárnapi rendkívüli munkákra berendelt olyan munkások részére, akik rendszeres vasárnapi munkát nem végeznek, a vasárnapi műszakokra 25 százalék bérpótlékot fog a vállalat folyósítani. A községekben lakó munkások lakbérpótléka, valamint a munkabéremelés tekintetében a vállalat azt az összeget fizeti, amit erre vonatkozóan a salgótarjáni bányamunkások elérnek majd." 59 A nagybátonyi bányamunkásoknak a sztrájkhoz való csatlakozását a Bányamunkás Szövetség az alapkövetelés megvalósítása nélkül leszerelte, a béremelést a salgótarjáni harc kimenetelének sorsától tette függővé. A Szövetség azonban nem akadályozhatta meg, hogy Horthy-telep és Inászó 600 bányamunkása ne csatlakozzon a sztrájkolok tömegéhez. 60 November 18-án a zagyvái telepek is csatlakoztak a sztrájkhoz. 61 A Nagybátonyban lejátszódott eseményekről az Új Március a következőket írta: „A Nagybátonyban dolgozó szociálfasiszták egyik bérence, Orosz Márton értesítette a szociál fasisztákat, hogy azonnal jöjjenek Nagybátonyba, mert itt is sztrájkba lépnek a munkások. Bertrand Antal azonnal Nagybátonyba utazott. Orosz Mártonnal az igazgatóhoz ment, rövid ott tartózkodás után kiment a telepre és itt a munkásoknak arról számolt be, hogy ők bent voltak az igazgatónál, megállapodtak abban, hogy amit a salgótarjániak 111
