Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Régészet - Feld István: Jelentés a salgói vár 1981–83. évi régészeti kutatásáról

seggel", s végképp nem fogadható el, hogy e várak már Péter halálakor fel voltak osztva az egyes fiak között azaz mindegyik állt volna ekkor már. Mindez csupán feltevés. — Péter egyébként a vonatkozó oklevél szerint — mely szolgái jutalmazásáról szól — a feketehalmi ostrom után István ifjabb király szolgálatában annak összesvállalkozásában részt vett. 8. ÄUO. VIII. 353., 364. 9. CD V/3. 174. Ekkor egy birtokot sógoruknak adnak el. 10. A megegyezésről szóló oklevél: CD VI/1. 69—70., az ott felsoroltak azonosítása: WERTNER M. 1901. 114. Benne arról esik szó, hogy a Hatótok visszaadják az általuk elfoglalt szőlősi castrumot — nem tudni azonban, hogy FÜGEDI E. 1977. 185. miből gondolja, hogy a Kacsicsok „ezt azonban nem építették újjá" — lerombolása ugyanis nem bizonyított! Fügedi nem ismerte azonban azt a nehezen értelmezhető 1291. évi oklevelet, mely szerint ekkor Miklós és Simon Gömör birtokukért kapták Batiz comestól — későbbi sógoruktól — „castrum suum Zeules, a domino Ladislao illustri Rege Hungarie pie memorie sibi traditum et donatum, cum omnibus terris et possesionibus seu utilitatibus universis an ipsum castrum pertinentibus". — ÁTJO. X. 17. A vár tehát ekkor állt, teljesen ismeretlen azonban, hogy hogyan jutott a király kezére, illetve az miért Batiznak adta! — Simont utoljára 1295-ben említi oklevél, ekkor Miklóssal együtt jelent meg egy birtokeladás kapcsán: CD VII/5. 527. 11. KRISTÓ GY. 1973. 61—64., 117. — részletes forrásokkal, többek között Miklós birtokaira. 12. Máté visszaszorulására: KRISTÓ GY. 1973. 199—201., a Péter-fiak váraira uő. 117., részletes forrásokkal. — So. moskőt először 1323-ban említik, a testvérek közül Leusták és Ják vára volt — АО. II. 65., — legkorábbi formája, ban — amennyire ezt a jelenleg folyó, sajnos kutatás nélküli helyreállítás során figyelhettem meg — közel négy. szög alaprajzú volt, nyugati oldalán a terepviszonyoknak megfelelő, szabálytalan vonalú várfallal, délkeleten vár. kapuval, az északkeleti részen lakóépülettel. — Baglyaskő 1324-ben tűnik fel a forrásokban — АО. II. 134. — Péter ugyancsak Péter nevű fiáé volt, 1327-ben már csak „locus castri Bogloskw" néven említik: АО. II. 290. A várból ma a kiemelkedő sziklatömböt övező sáncárkon kívül csupán egy, magasabban elhelyezkedő, sziklába vágót t egykor faszerkezetű födémmel rendelkező helyiség nyomai látszanak. — Hollókő első említésének értékelésére: KRISTÓ GY. 1973.199—200. Mikus erősségét 1313-ban említik — CD VIII/1. 487. — legkorábbi formájában — amennyire ez régészeti kutatásának, általam az ásatótól némiképp eltérő értékeléséből kitűnik — a sziklacsúcs formájához alkalmazkodó, szabálytalan kör alaprajzú várfalon belül délkeleten nagyméretű, ötszögű toronyból s mellette talán még külön lakóépületből is állt: KOZÁK É. 1972. — Az 1324-ben említett Sztahorát, Mihály várát — АО. II. 134. —Pálmány Béla újabban, egy Hollókőtől nyugatra található rommal azonosította, kutatásainak eredményeiről külön tanulmányban számol majd be. Szíves szóbeli közlését ezúton köszönöm. 13. АО. II. 226. Nagynénjeik leánynegyedének kiadása kapcsán apjukat, Miklóst már nem említik. 14. АО. II. 291. 15. АО. II. 344. Rap korábbi birtokosa az ugyancsak Kacsics-nembeli Beji Dezső volt — WERTNEB, M. 1908.129— 130. —, míg az érte cserébe adott Taplóca (Tapolca) 1258-ban Simon fia Péter birtokai közé tartozott: ÁTJO. XII. 688. 16. CD VIII/4. 498—502. Eszerint a vár építtetői vagy az ekkor birtokos Illés és Miklós voltak, vagy apjuk, Miklós, esetleg nagybátyjuk, Simon. Ennél korábbi várépítés épp a másik ág számtalan vára miatt kevéssé valószínű. Ez a véleménye FÜGEDI E. 1977.185.-nek is, kiindulópontja azonban annyiban téves, hogy az 1290 előtt elpusztultnak vélt —ld. 10. jegyzet — Szőlős várának helyére véli Salgót lépni. Ui. nem zárható ki a két vár egyidejű létezése sem. 17. АО. IV. 495—496. 18. АО. V. 244—245. 19. WERTNER M. 1901. 114., KUBINYI: Hontmegyei okmánytára 207. alapján 20. Erre legújabban: BOLLA 1.1983. 99. skk. 21. A várépítés és a birtokmegosztás összefüggésének problémájával még nem foglalkozott a kutatás. A várépítészet általános problémáinak feldolgozása: FÜGEDI E. 1977. Ld. még BOLLA I. 1961. 100. 22. NAGY 1.1907.15.: „Folkust, Fülekvár urát nem sorozzuk a Káticsok nemzetségébe, mint egy jeles írónk is állítja (PAULER Gy. A M. N. tört. II. 261.) akkor a tatárok beütése előtti korban a Kátics-genus nem szerepelt a nagybirtokosok között", majd uő. 48. : már lehetségesnek vélte Kacsics-voltát. MAKKAI L. 1954. 44. : „Birtokainak fekvése, személyneve szerint Záh lehetett". FÜGEDI E. 1977. Kacsics-nembelinek tartja (23., 134. old.) Makkai megállapítása ellenére mind apja (Simon,) mind saját neve rendkívül kedvelt volt a nemzetség különböző ágainál— pl. Folkus-ág — sa „jellegzetes személynevek ismétlődése a nemzetségben" egyik fontos jellemvonása Árpádkori nemzetségeinknek: GYÖRFFY GY. 1958. 25. Kacsics-nemzetségbeli voltának birtokai fekvése nem mond el. lent, sőt. —Magának Füleknek építészeti formáját korai korszakában az 1944. évi ásatás — KALMÁR J. 1959. — nem határozta meg elég pontosan. (Eredményeit legújabban szinte változatlanul közölte szlovákul Z. DRENKO 1981. 437—442.) A fellegvár északnyugati részén ugyanis egy kisebb, kváderkövekből emelt torony vehető ki —1,5—2 méter vastag falakkal —, körbeépítve valószínűleg 16. századi falakkal. Egyébként a vár formája ekkor közel állt Somoskőéhez, ld. a 12. jegyzetet. 23. A jelenlegi helyszíni nyomok szerint közel kör alaprajzú kővárral kell itt számolnunk, a nem értelmezhető falcsonkok mellől fehér, csigavonalas kerámia került elő. A vár széles sáncárokkal rendelkezett. Feltehető építtetőire és birtokosaira: WERTNER M. 1901. 114—116., bár a vár első ismert említése csak 1426: ENGEL P. 1977. 169 234