Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Tények és adatok egy XIX. századi történetíró művészeti kapcsolatairól (Művelődéstörténeti műhelytanulmány)

9. NAGY IVÁN: Versek I. rész, Elő-szó helyett. — NmL N. I. XIV. 3.3. 10. 11. 12. Nagy Iván verseihez 1850-ben és 1890-ben is írt néhány soros bevezetőt, mindkettőben azt a véleményét fogalmazta meg, hogy verseit csak emlékként tartotta meg. SZABÓ KÁROLY: Nagy Iván verses naplója. (Balassagyarmat, 1967. Kiad.: Balassagyarmati Városi Tanács Bevezetése 7—11. p. 13. — Petőfi motívum-csoportjairól WACHA IMRE: Petőfi jelkép és motívum rendszere. = Jelentéstan és stilisztika (Szerk.: IMRE SAMU, SZATHMÁRI ISTVÁN, SZÜTS LÁSZLÓ. Bp. 1974. Akad. Kiadó.) 667—674. p. — Petőfi és kora (Szerk.: LUKÁCSY SÁNDOR—VARGA JÁNOS Bp. 1970.) 14. A tájleírás és lelkiállapot együttes kifejezésére törekszik, például a Balaton (1848. szept. 8. Keszthely) с versében : „Hullámzik A vihar a Balaton Melly fölötte Tajtékzik a most nyargal. Partokon S vérpirosra Egy táltos ló Hasltja Fölötte; — Arcomat, A hullámot S Elkapja Kergette Pajtásomhoz E táltos ló Intézett Szavamat." 15. Nagy Iván ilyen figyelme előkészített volt, hisz a népiesség e magyar tájeszményeit (Alföld, Balaton) készen találta. Lásd HORVÁTH JÁNOS: A magyar irodalmi népiesség Faluditól, Petőfiig IV. fejezet (2. kiad. Bp. 1978. Akad. Kiadó) 16. SZABÓ KÁROLY: Nagy Iván a szabadságharcban. = и.о.: Nagy Iván verses naplója (Bgy. 1967.) 54—69. p. 17. Átok (1849. okt. 23. Buják) с verse alatt bejegyzése: „Tévedés! ide jegyeztem 1887." — ami arra utal, hogy a 80-as évek végén elejti az árulás vádját Görgeyvel szemben. Erről bővebben Szabó Károly: i. m. 68—69. p. 18. Nagy Iván utolsó verse így szól : „Míg néhány óra csak s a dús Átok s szörnyű halál ez, hol nem Történetü év múlttá lesz, Várhatni föltámadást. Be rá az emlékezet Jó hazafit még soká sebez. Nem jó idők! — hol a remény Kétségbe öli el magát, — Múlttá lesz a remény is — sa Sors verte édes nemzetem! Jövő sem ígér újulást; — Neked ... jó éjszakát." (Sylverster estéjén, 1849. dec. 31. Buják) 19. V. ö.: HÄUSER ARNOLD: A művészet és irdoalom társadalomtörténete (1—2. kötet Bp. 1980. Gondolat) főként a 2. köt. 6. alfejezete (134—186. p.) : Német és nyugat-európai romantika azon gondolatsorát, mely szerint a romantika — amely örökösen emlékek és analógiák után kutat a történelemben — vívmánya, hogy létezik történelmi sors, s ,,A történelem válik mindazok menedékévé, akik a jelennel meghasonlottak, és se szellemileg, se anyagilag nem érzik biztonságban magukat, elsősorban az értelmiség menedékévé" (142. p.) A romantikához még SÖTÉR ISTVÁN tanulmányai: — Romantika és realizmus (Bp. 1976. Szépirodalmi Kiad.), — Az ember és Müve (Bp. 1971. Akad. Kiad. )kötetből, — Werthertől Szilveszterig. (Bp. 1976. Szépirodalmi Kiad.). 20. Lásd: NAGY IVÁN : Zsenge munkáim első kötetében (NmL N. I. XIV. 3. 3.), Az Ördög úti jelentése с elbeszélését. E szellemes, ötletes írásban az ördög beszámol váci tapasztalatairól, ördögi módon szemlélve a város életét, örülve a drágaságnak, nyomornak, részvétlenségnek. 21. Lásd: NAGY IVÁN: Zsenge munkáim első kötete. Időkör 1842—1851. NmL N. I. XIV. 3. 3. Ebben: Korunk jelleme és orvoslása. 22. Ezeker az eszményeket legközvetlenebbül kifejező verse: Miért nem hallgat meg az iparnak Jó istene? Hogy e hazában az áldás csak Úgy teremne! „Miért nem hallgat rám a világ Nagy Istene? Hogy e hazára egy fényesebb Kort küldene! — 7 97