Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Tények és adatok egy XIX. századi történetíró művészeti kapcsolatairól (Művelődéstörténeti műhelytanulmány)

Szülőföldemről Távol vidékekről Esténként jár haza Szívem gondolata. Az ismeretlen utakon Elküldöm gondolatom Nagy égi kocsimon." (Postám, 1849. máj. 20. Temesvár) Ide indul haza egyedül a világosi fegyverletétel után, hogy — a Naplójában olvasható — veszélyes, kalandos utazás után, 1849. szeptember 4-én megérkezzék Nógrád vármegye határához. (Közeledem, 1849. júl. 10. Dunaföldvár) (Nógrád vm. szélén, 1849. szept. 4. Lőrinci) A Vándor-hangok ciklusban a hazafias hangú versek mellett jelentősek azok, melyekből részletes képet kapunk a táborról, a honvédek életéről, arról, hogy milyen volt a katonák s közöttük Nagy Iván élete, milyenek voltak a tábori körülmények. A tábori életet bemutató verseire jellemző megoldás, hogy a rossz körülmények ábrázolását, vagyis hogy éhesek, fáradtak, fáznak, a külső hideget — a belső hévvel, a katonák lelkesültségével, hitével, akarásával állította szembe. (Tábor, 1848. szept. 17. Keszthely) (A tábori, 1848. okt. 7. Győr) (Hidegem van, 1848. okt. 21. Pandorf) (Bajaim, 1849. máj. 28. Radna) Nagy Iván lelkiállapotából következően tábori helyzetére jellemzőnek tartjuk a Most már című életképet (1849. márc. 11.), melyben magát egy kis oláh gunyhóban embertelen főnökétől távol, húst falatozva, pipázva, verselve, hazája sorsán tűnődve mutatja be. Pontosnak tartotta, hogy megörökítse szállásait, sőt a tábori ellátásra is következtethetünk abból, hogy versbe kívánkozott — olyan prózai dolog, mert nagy érték volt — mint a ,,thea, csibuk, dohány". (Sivár élet, 1848. okt. 8. Magyaróvár) (Terhes élet, 1848. dec. 10. Komárom) (Benned vagyok, 1849. jan. 11. Debrecen) (A lakásom, 1849. febr. 22. Óarad) Ilyen körülmények között alapvető volt a segítség, a bajtársiasság — katonatársai, pajtásai verseiben is megjelennek. (Bajtársaimhoz, 1848. okt. 13. Pandorf) (A székelyekhez, 1848. okt. 16. Pandorf) De bekerültek verseibe katonai elöljárói igazságtalanságai, kegyetlenségei, viszszaélései is. Az az eset például, amivel Naplójában is részletesen foglalkozik, amikor igazságtalanul (1849. januárjában) kurtavasra ítélték ,, . . . és így kellett a csikorgó hidegben Nádudvarig gyalogolnunk. Ez is a haza védelméhez tartozott." (Napló, 1. köt. 172. p.) ,,Furcsa, törvény az ákatonai, A felsőbbnek van, — vagy nincs Igazsága 76