Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Tények és adatok egy XIX. századi történetíró művészeti kapcsolatairól (Művelődéstörténeti műhelytanulmány)

közéleti, társadalmi politikai élményeinek, hisz 1847—48, de főként 1849-ben kiugróan megszaporodtak versei, jelezve ezzel költészete közéleti jellegét. A kötetben az első verstől (W. S. . . . -hoz, 1838. dec. 19. Vácz) az utolsóig (Sylveszter estéjén, 1849. dec. 31. Buják) mindegyiket pontosan datálva, évet, hónapot, napot, általában a keletkezés helyét (ahol a vers született, de ha ez hiányzik, ki lehet az előzőekből következtetni) megadva közli. Ez a tényszerűség, a keletkezés ilyen pontos rögzítése kölcsönöz e kötetnek bizonyos napló jelleget, dokumentalis értéket. Ebből kiindulva vállalkozott 41 vers kiadására Szabó Károly : Nagy Iván verses naplója a szabadságharc korából címmel (Balassagyarmat, 1967). Válogatásának — bevallottan is — egyetlen szempontja: a versek viszonya az 1848/49-es forradalom- és szabadságharchoz.

12 Tanulmányunkban ezért ezt a területet nem részletezzük, illetve az általa közölt versekre csak akkor utalunk, ha más szempontból érdekesek. Nagy Iván 334 verséből tehát eddig megjelent 41, 4 a Kebel-forgácsok, 3 az Őszi-lombok, a többi mind a Vándor-hangok ciklusból. És ha ezért áttekintésünk során verseiből többet idézünk, a forrásközlés szándékával is tesszük ezt. A kötet dokumentatív értékéből következik— a napló-jelleg mellett —, hogy Nagy Iván lírai önéletrajzának is felfogható, s mint ilyen műveltségének, ízlésének is tüköré. ízlése közvetlenül is kifejeződik a ciklusok lágy, érzelmes, romantikus elnevezéseiben ós a kötethez választott mottókban. A kötet élére Tompa Mihály sorai kerültek : „Mert boldogságra még kevés a szép jelen, a múlton épül az s az emlékezeten, Örömeinkre szint s derűt titkon az ád, Mint a gyök adja a virág színét, szagát,'''' A Vándor-hangok versei előtt Petőfit idézte meg : ,,Ergo mentem, és vagáltam A hazában szanaszét, Verte tandem a bal czombom Kard, az az hogy panganét." Nagy Iván költészetét évenkénti bontásban, tematikus megoszlásban, táblázatban tekintjük át. Táblázatunkban a témákat a megjelenés sorrendjében vettük föl, ezzel költészetének tematikus bővülését kívántuk érzékeltetni. Természetesen a versek tematikus csoportosítása nem lehet pontos, hisz vannak átfedések (egy-egy versben több témát is érintett). A csoportosításnál azt vettük figyelembe, hogy mi a meghatározó, jellegzetes témája a versnek, vállalva így bizonyos esetlegességet, szubjektivizmust — az érzékletes szemléltetés kedvéért. Nagy Iván első verse szerelmes vers volt, ama bizonyos, Naplójában is említett Wass Stanczi kisasszonyhoz szólt. A szerélem verseinek állandóan visszatérő témája, az összes versek közel egyötöde ilyen, sőt a Kebel-forgácsok ciklusnak majdnem fele szerelmi témájú. Ez nem különlegesség, hisz a költészetnek magának visszatérő, örök témája a szerelem. Nagy Iván tudatosan törekedett szerelmi témák megverselésére. Már akkor is amikor még mindez az érzelem nem lehetett, nem volt személyesen átélt élménye, ahogy az Érzelem-bimbók első versei mutatják, csak érzelmi játék. 69