Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Belitzky János: Az 1200 fős nógrádi önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj felszereléssel való ellátása (1848. aug. 21–szept. 13.)

a megyebeli hangulatot és a tényleges lehetőségeket — a következő újabb kéréssel fordultak a hadügyminiszterhez: — „A miniszter úrral történt hivatalos értekezés folytán a 2000 nemzetőr kiállítását rendelő határozat sikerlése" nem oldható meg, mivel ,,a legutóbbi kállítani rendelt 2000-es számra véghez ment sorshúzás által a polgároknál nem kevéssé csökkent lelkesedés miatt", az újabb rendelkezés folytán szükségessé vált új összeírás és sorshúzás sok nehézséggel járna, ezért ,,e körülmények tekintetéből jelenleg 1200 tagból álló ily sereggel megelégedni méltóztassék". — Válaszát a miniszter az augusztus 21-i választmányi ülésre szíveskedjék megadni. — Ugyanekkor elrendelte a választmány, hogy mivel a nemzetőri összeírások nem egységes elvek alapján és nem a július 27-i rendelet kivételeit figyelembe véve készültek, ezért azok revideálására a járásonkint most kiküldött bizottságok a hivatottak.

12 Az iratokból és a jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy az eredetileg augusztus 1-ére tervezett hadbaindulást nem csak a szervezés viszonylag elkésett megkezdése, hanem a közhangulat kedvetlenné válása miatt is el kellett odázniuk a megye vezetőinek. Ez Ráday Gegedeon fősipán és Horváth Elek első alispán személyes kérésére, a hadügyminiszter teljes és megértő beleegyezésével történt. — Figyelembe kell vennünk azonban még azt a múltak hagyományaiban gyökerező „vármegyei" felfogást is, amely — hogy Berzeviczy Gergely 1809-ben Napóleonhoz írt emlékiratának szavaival éljek — ,,nemesi köztársaságoknak" tekinti a vármegyéket, amelyek „állam az államban", a törvényeket akkor és úgy hajtják végre, amikor és г hogyan nekik tetszik. A megyék berendezésén — lényegét tekintve — az 1848. évi törvények sem változtattak, és ez is az egyik magyarázata az 1848. évi kormányhatározatok nem éppen egyöntetű és egyidejű megvalósításának.

13 * * * Mészáros Lázár hadügyminiszter a megyei választmány augusztus 4-i kérésére már 7-én, a 4398/665. számú rendeletében, a felterjesztett indokolást elfogadva, jóváhagyta és felszólította a választmányt, hogy az 1200-fős nemzetőrség mielőbbi összpontosítását hajtsa végre. Ugyancsak augusztus 7-én kelt az a 674. számú rendelete is, amely ,,a Galíciában mutatkozó mozgalmakat felemlítve, e körülmény miatt nemzetőrseregeknek az ország felső vidékéről alsó vidékére szállítása veszélyes lehetvén, a nemzetőrségnek gyakorlását, felfegyverzését, s kiállási parancsra készentartását meghagyja". —• Az államkincstár pénzügyi nehézségeinek figyelembe vételével adta ki Batthyány Lajos miniszterelnök augusztus 13-án a 782. számú rendeletét, amely ,,az öszves nemzetőrség elindításának költségei tetemessógét, s magának az ekként alakított seregnek célszerűségét előadva, erős és egészséges önkényt vállalkozó egyénekből, mind addig még a harc tart, vagy a haza szolgálatukat igényli, egy seregnek megyei fegyverekkel felszerelve leendő kiállítását rendeli el".

14 A három rendelkezésből nyilvánvalóvá lett, hogy Nógrád megyének saját anyagi erőforrásaiból kell felszerelni a nemzetőri alakulatait, és azoknak egy otthon maradó és egy 1200 főt számláló mozgó seregtestből kell állniuk. Ezen intézkedések ismeretében ült össze augusztus 21-én a vármegye választmánya, és az alábbi végzést hoztg : Tekintettel arra, hogy ,,a nemzetőrség felfegyverzése s kiállítása halasztást tovább nem szenvedhetne", az ügyek intézésével megbíznak „egy teljes hatalommal felruházott váksztmányt, melynek tagjai lesznek: Jankovich László másod43