Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Belitzky János: Az 1200 fős nógrádi önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj felszereléssel való ellátása (1848. aug. 21–szept. 13.)

X. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1984 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Az 1200-fős nógrádi önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj felszereléssel való ellátása (1848. aug. 21.-szept. 13.) Belitzky János A Nógrád vármegyei különböző nemzetőr alakulatok történetét legutóbb Szabó Béla tekintette át a jobbágyfelszabadítás honvédelmi összefüggéseiről írt tanulmányában. Nem tért ki azonban a nemzetőrség kiállításának pénzügyi vonatkozásaira és tárgyi feltételeire. Ezeket igyekszem az alábbiak során megvilágítani, főleg az elsőként harctérre indított 1200-fős ún. „nógrádi önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj" — a későbbi,,önkéntes nógrádi honvéd zászlóalj" — szervezése kapcsán felmerült adatok tükrében. Közülük nem egy az országos fegyverkezési és hadellátási lehetőségekre nézve is jellemző lehet.

1 * * * Nógrád vármegyére pénzügyi nehézségek közepette köszöntött rá az 1848. esztendő. A vármegye utolsó feudális kori adókivetése az 1847/1848. költségvetési évre a két főpénztár számára a következő bevételeket irányozta elő : Hadi Pénztár 70 065 ft 15 kr, Honi Pénztár 63 372 ft 27 kr. Összesen: 133 437 ft 42 kr. Ugyanakkor a budai országos főpénztárnak közel 120 000 ft-tal tartozott a megye, amely összeg elsősorban a Hadi Pénztárt terhelte és ez az adóság csak növekedhetett, mert — például — Reiszig Ede szerint az 1200-fős nemzetőr zászlóalj kiállításának a költségei 80 000 ft-ot emésztettek fel. Többet tehát mint a Hadi Pénztár egész bevétele, és akkor még hol voltak a többi szokásos és kötelező katonai kiadás fedezésére szolgáló összegek ?

2 Érthető tehát, hogy a vármegye felelős vezetői akkor, amikor az úrbériség eltörlése következtében az adók behajtása a feudális jellegű adókivetés alapján sok ellenállásba ütközött, kénytelenek voltak a különböző letéti összegekhez is hozzányúlni, ha a katonai kiadásokat fedezni akarták. Az állampénztártól nyert kölcsönök és magánosok önkéntes felajánlásai nélkül az 1848. és 1849. évi vármegyei „gazdálkodás" teljes egészében csődöt mondott volna. — Ezért is olyan jelentős a lakosság váltakozó hangulatának a hatása az események alakulására nézve.

3 A nógrádi nemzetőrség szervezésének több fázisa különböztethető meg. — A március 25-től május 22-ig tartó első szakaszát a mezővárosok és a falvak rendőri feladatokat betöltő polgárőrségei időszakának tekinthetjük. Ezeket Battyhány miniszterelnök március 22-i leirata alapján, ,,e megyében netalán támadható mozgalmak megelőzésére", a népesebb településeken állították fel és nevezték el „nemzeti őrsereg"-nek. Szervezése, vagyoni cenzus és önkéntes jelentkezés alapján, különböző intenzitással folyt. Fegyverrel való ellátottságukat a jelentkezők vadászpuskái, pisz39