Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)
Tanulmányok - Történelem - Hausel Sándor: A selyemhernyó-tenyésztés története Nógrád megyében 1765–1945
23. MÉREI GYULA Magyar iparfejlődés 1790—1848. pb. 1951. Részletesen Ír a magyar selyemipar nehézségeiről. DR. NÉMETH AMBRUS: Selyemtenyésztési mozgalmak Győrött 1771—1831. - MGSz 1901. 1—12. old. 24. NmL Kgy. Jzk. 14/1794. 25. NmL Kgy. jzk. 531/1976 26. NmL Kgy. ir. 527/1978. 27. NmL Kgy. jzk. 34/1799. 28. NmL Kgy. ir. 510/1800. 29. NmL Kgy. ir. 231/1805., 1048/1810. 30. NmL Protocollum rescriptorum 1822. 440. old. 31. Ua, 32. MÉREI: i. m. 33. NmL Kgy. ir. 469/1824. 34. MARUZS MÓNIKA: Adalékok a „Nógrád megyei Gazdasági Egyesület" történetéhez 1839—1871: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1982. 35. SZÉCHENYI ISTVÁN: Selyemrül = Gróf Széhcenyi István hírlapi cikkei Bp. 1893. 36. NmL Kgy. ir. 860/1845. 37. NmL Kgy. jzk .860/1845. 38. TOLNAI GYÖRGY: A paraszti szövő—fonóipar és a textilmanufaktúra Magyarországon (1840—1849) Bp. 1964 39. MÉREI: i. m. 40. NmL Kgy. jzk. 1714/1847 41. NmL Megyefőnöki iratok (Mf. ir.) 4824/1852 42. Uo. 43. Uo. 44. A Szentiványi-birtokokról PRAZNOVSZKY MIHÁLY: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében: = lm Múzeumi Évkönyv 1982. 45. NmL Mf. ir. 3197/1852 46. MARUZS i. m. 47. NmL Mf. ir 5955/1854 48. FENT ISTVÁN: A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából Bp. 1930. 49. NmL Salgótarján nagyközség iratai (ST nk) V. 171. C. 10. 50. NmL St. nk. jzk. 127/1892 51. Jelentés . . . Nógrád vármegye selyemtenyésztésének állapotáról az 1903. évben Bp. 1903. 52. írt még Bezerédj Pálról is többek közt. Bezerédj volt a motorja a dualizmuskori selyemhernyó-tenyésztésnek. 53. NmL Tanácsköztársasági szervek után maradt iratok gyűjteménye XVII. 589. 54. EENT ISTVÁN i. m. 55. Uo. 56. Magyar Statisztikai Évkönyv Bp. 1938. RESÜMEE Sándor Hausel: Geschichte des Seidenbaues im Komitat Nógrád 1765—1945 Wenn wir die Geschichte des Seidenbaues im Komitat Nógrád übersehen, stellt es sich heraus, dass die Seidenzucht, die keine grundlegende Ernährungsfunktion gehabt hat, erfordetre sie aber dagegen Kleininvestation und Fachwissen, trotz des grossen und beharrlichen Werbefeldzuges, keine wirtschaftliche Bedeutung erhalten hat. Das Verhältnis zu der Seidenzucht ist eigentlich immer von den politischen Geisnnungen der herrschenden Klasse bestimmt worden. Unter der Regierung von Mária Terésia hat man mit einem gutmütigen Nichtver stehen zur Kenntnis genommen, dass man um einen Bericht mehr schreiben soll. Unter der Regierung Jósefs des Zweiten hat man WiderZG
