Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Az állat haszna az Észak-Cserhát falvaiban

Csont A csont felhasználás?- a parasztoknál nagyon szűk körű. Régebben a letört szarvból tokmányt készítettek. Semmiféle kikészítést nem végeznek rajta. A pásztorok körében már szélesebb felhasználással találkozunk. Készítenek „tülköt,,, „rühzsírtartót", különböző dísztárgyakat. Bél A bél ugyancsak kis jelentőségű a parasztság körében. A disznóbelet hurka-, kolbászbélként dolgozzák fel. A húgyhólyagból — parasztok ritkán — a béresek és pásztorok dohányzacskót készítettek. Levágás után felfújták, elkötötték és néhány napig száradni hagyták. Száradás után beszegték. A cigányok a birkabélből még ma is hegedűhúrt készítenek. A hazarvitt juhbelet először leslajmolják. Megmosni nem szabad, mert ezáltal gyengül a bél. A slajmolást csak körömmel szabad végezni, kés nem jó, mert könnyen megsértheti a belet. A slajmolást akkor hagyja abba, amikor már egészen vékony és világos a bél. Ezután kisza,bja a húrokat. A kiszabott bél hosszúsága attól függ, hogy milyen húrt akar belőle készíteni. Az ,,A" húrhoz 3 szál kell, mert ez a legvékonyabb. A ,,G" húrhoz szintén 3 szál kell, de még erre sik kerül. A sik vékony drót, melyet kézzel, vagy géppel tekernek a bélre. A ,,D" húrhoz viszont már 4 szál szükséges. A bőgőnél minden húr bélből készül, csak az ,,E"-re tesznek sikot. A hegedűt egy birkából teljesen fel lehet szerelni, de a bőgő felszereléséhez 5 birka is szükséges. Kiszabásnál minden húrt egy hegedűhosszal nagyobbra vesz, mely a csavarásnál elvész. Kiszabás után következik csak az igazi munka. Felhajtogatja a bélt két fára, annyi sorban, amilyen húrt akar készíteni. Legnehezebb munka a csavarás. A csavarást egy végzi, a másik fogja a húrokat. Nagyon kell vigyázni, hogy a csavarásnál görcsös ne legyen, mert akkor már el lehet dobni a belet. Lassú munka ez, két óráig is eltart. Utána száraz ronggyal a húrból kicsavart vizet letörli. Száradás végett hosszú deszkára kiszögezi. A száradás ideje az időtől függ. Ha jó meleg van, egy óra alatt is megszárad. Egy-egy húr két-három évig is eltart. Faggyú A múlt század közepén a létszámban megnövekvő zsellérség és az ekkor kialakuló uradalmi cselédség zsírozója a faggyúból kisütött zsír volt. A vagyonosabb gazdáktól megvették a faggyút, vagy annak árát ledolgozták. A fa.ggyú mint zsírpótló legtovább a pásztoroknál maradt meg. A gazdák fa/ggyúzsírt nem ettek. Ha kisütötték, akkor tengely kenésére használták fel, vagy szappant főztek belőle. A szappanfőzés előtt a faggyút megolvasztják, és amikor a lúgköves hamuslúg forr, akkor a faggyút beleteszik. Még zsíros húsokat is szoktak beletenni. Két óra hosszáig főzik. Két óra után tesznek bele egy marék konyhasót, amely a lúgot a szappantól elválasztja. A szappan il yenkor felülre kerül, a lúg pedig alu Ira. A főzést akkor lehet abbahagyni, amikor a szappanba dugott varecán gyűrű marad és a szappan teteje görcsöskés. Azután vályúba vászonrongyot terítenek és ráöntik a szappant. Egy na.pig hagyják a vályúban, majd késsel felszeletelik és a padlásra teszik. A szappanfőzésnek más módját nem ismerik. 19 289