Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)
Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Az állat haszna az Észak-Cserhát falvaiban
Fentebb már jeleztük, hogy a lóval, illetve ökörrel vontatott jármű neve eltért egymástól: a kocsiba lovat, a szekér elé ökröt fogtak be. Ennek szemléltetésére két adatot közlünk: Szinóbányán lakó két testvér 1748-ban ,,négy ökrű Szekérrel és két lovú Kocsival" szöktek Békéscsabára, Szaniszló János becskei jobbágy 1771. évi tűzkárában „Egy Vassas ökrös Szekér, más Ló után való Vasas Kocsi" szerepel. 14 A 18. század elejétől ismert forrásainkban a vasas szekér és a fakó szekér. A legtöbb jobbágynak mindkettő szerepel a leltárában. A gyűjtőterületünkhöz, tartozó Orhalom községben Kanyó András jobbágynak ,,vasas Szekér és fakó Szekér mindenestül" égett meg 1772-ben. 15 A kocsi és szekér szerkezetére, felszerelésére ugyancsak sok adatot őriznek levéltári forrásaink. A kerékgyártók, bognárok 1777. évi limitációjában az alábbiakat olvashatjuk: ökör Szekérbe való új Tengel, egy első Tengel Szárnyával és rúdgyával együtt, egy hátulsó Tengel ágastul és nyújtóstul, egy Saragla hátulsó és első, egy lőcs, egy fergetyü, egy Eakoncza, egy vánkus. 16 Fél évszázaddal később 1812-ben készült kovácsok limitációjában egész alsó Tengelyre való marokvas, egy pár új Karikás marokvas, rúdra való karikák, ragasztó Szög Lánccal együtt, derékszög, nyújtóra karikás pléh, kerékagyra való Karikának párja, lőcs káva, kalapos tengelyvég szög szerepel. 17 Más levéltári forrásokban is találhatunk adatokat a kocsi és szekér szerkezetére, felszerelésére. Balog Ádám érsekvadkerti jobbágynak ,,két pár rövid szekér ódal, két pár nyírfából készült hosszú szekér ódal, egy pár csatló" égett meg 1785-ben. Ugyanebben az évben egy másik vadkerti gazdának „kocsi fürhécz Kissefával, 4 cserfa Kerékk, 4 Bikfa tengelyk" ment tönkre a tűzvész következtében. 18 Fülek-Kelecsényben lakó gazda 1770. évi tanúvallomásában olvashatjuk: ,, . . . estve felé Lőcs gúzsnak való patyingnak vágattatásán az F. Kelecsényi réteken való berekben lett volna . . ." 19 Kis-Halápon két „vass Lőcsöt" loptak el 1785-ben. 20 A szénát, gabonát szállító kocsik és szekerek felszereléséhez tartozott a vendégoldal. 21 (7. ábra.) Az adatközlők visszaemlékezése szerint Cserhátsurányban a múlt század végéig, Órhalomban, Nagylócon az első világháborúig, Nógrádsipeken a 30-as évekig többnyire fa tengelyű kocsit és szekeret használtak. Terepmunkánk során még több olyan adatközlőtől gyűjthettünk, akik fa-, illetve vastengelyű kocsit, szekeret használtak. A fatengelyt jobban szerették, mert az nem tört el olyan könnyen mint a vastengely. A fatengelynél arra kellett ügyelni, hogy be ne gyulladjon, azért hájjal, zsírral 3—4 naponként kenegették. A vastengely nagyobb terhet elbírt, de könnyebben eltörhetett. A fatengelyről a vastengelyre való áttérést az adatközlők azzal indokolták, hogy a fa fogytával nem tudtak tölgyfát beszerezni tengelynek, azonkívül a vastengely olcsóbb volt. A fatengelyen alul és felül volt egy-egy marokvas. A felső marokvas külső vége karikában végződött, melyet rá lehetett húzni a tengelyre. Az alsó marokvas majdnem a tengely közepéig ért és ott csavarral erősítették a tengelyhez. A tengely végén a felső marokvas karikájának alsó részébe tették, majd felhajlították az alsó marokvas lemezét. A marokvasat üzletben lehetett kapni, a tengelyre a kovács tette fel. Olyan mélyre kellett azokat besütni a tengelybe, hogy a kerékagyba beférjen. A tengelyhez tartozott még egy nagyobb és egy kisebb karika. A nagyobb karika, a pengő, a tengelytőhöz került, mely megakadályozta a tengelytő kopását. A kerék feltétele után került rá a kisebb karika, mely a lőcsköpü kopását gátolta. A felső és alsó marokvason, valamint a tengely végén levő nyílásba került a kerékszög. Az alsó marokvasat egy fojtókarika is odafogta a tengelyhez. A vastengelynél a kerék feltétele után a tesznyit, a platnyit, a lőcsköpüt a lőccsel, a kerékszöget teszik a tengelyre. A vastengely közepét a fából készült alsótok foglalja 272
