Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)
Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Adatok egy urbanizálódó település „munkásjóléti intézményei” kialakulásához
megtiltja. Abban az esetben ha italnak elkészítve árulják, akkor már szabadon lehet vásárolni bárkinek. Az ülés hangulatát a községi földbirtokos (Szilárdy) és a bányaigazgató (Zemlinszky) véleményével szeretném érzékeltetni : „az itteni nagyobbsz;erű iparvállalatoknál alkalmazott nagyszámú munkásnép, de a községi pórnép természeténél fogva ivásra hajlamos." A javaslatot 20:2 arányban elfogadták. 2 Az említett felfogást tükrözi egy szabályrendelet is a kocsmákról, amikor kimondja, hogy ,,a munkásnépnek leginkább szüksége van italmérésekre". 3 Jó másfél évtized múlva a község területén felállítandó kocsmák számának megállapítása volt soron. Az évek sorában a nagyközség 1890. évi népszámláláskor megállapított 9436 főből álló lakosságát az elmúlt két évben, tekintettel a gyárak fejlődésére és az épülő üveggyárhoz szükséges munkaerőre, a lakosság számát jóval|ll 000 felettinek becsülték. Mivel a község lakosságának „több mint 2/3 része bánya és vasgyári munkásokból s a kőszénbánya és üveggyári vállalatok üzem forgalmának megfelelő egyéb munkás népből áll, tekintve még hogy a rendes itt lakó munkásokon kívül nemcsak a község közelebb, de még távolabb fekvő vidékeiről is nagy számban özönlik be a munkás nép minden heti bérfizetéskor, de különösen a havonként kétszer történő rendes fizetések nemkülönben a helyi népes s nagy forgalmú országos és heti vásárok alkalmával úgy, hogy az eddig 21-ben megállapított italmérési helyiségekben a nép túlságosan összetömörül, mi nemcsak az egészségügyi követelményeknek meg nem felel, de a közrendre egyenesen veszélyes." Ezeknek az indokoknak alapján a községi képviselőtestület „felette szükségesnek" tartotta és egyhangú határozattal kimondta a kocsmák számának 24-re való emelését. 4 A kocsmanyitási kérelmek politikai fegyverként való felhasználása Link Bernát kérvénye alapján bizonyítható. Link „nagy adófizető s közbecsülésnek örvendő egyén", aki már 20 év óta községi lakos volt. A község által megváltott fogyasztási adóbeszedését 15 éven keresztül kezelte, a község vásárjogát pedig 18 év óta bérelte. A kocsma illetve vendéglő nyitásának kérelmét (saját 1. népsorszámú házában) a községi képviselőtestület hivatva érezte, sőt erkölcsi kötelességének is tartotta támogatni. A m. kir. Pénzügyigazgatóságnak melegen ajánlotta a kérvényezőt, hiszen az éppen az utóbbi időben épült üveggyár s a vasöntöde és gépgyár telepeinek közvetlen közelében fekvő, tágas helyiségeket magában foglaló házában kívánta a kocsmát létrehozni. Az indoklás további részét érdemes szöveghűen közölni: „ . . . korcsma illetve vendéglő engedélyezése már azon oknál fogva is kívánatos, mert Link Bernát olly üzleti helyiségek berendezését tervezi mellyek úgy az intelligensebb, mint az alsóbb rendű munkás nép igényeinek is teljesen megfelelnek s így el lenne érve a községi képviselő testületnek folyó évi 281. kgy. sz. határozatában kifejezett azon czél is, hogy a megnevezett gyárak kizárólag külföldi socialistikus eszmékkel saturait elemekből álló munkásai — a gyárak illetve a vendéglő helyiségeket találván a község belterületén lévő korcsmákban nem tömörülnének annyira össze . . ." 5 Nézzük meg, hogy mit tartalmazott az 1894/281. sz. közgyűlési határozat ? Először is megállapította, hogy a nagyközség rohamosan fejlődik, 1894-ben a lakosság száma 15 000-re tehető (az üveggyár és a vasöntöde termelésének megkezdése révén is) és ezért szükséges a telepek közelében kellő számú kocsma felállítása, s így a kocsmák számának szaporítását a képviselő testület „felette szükségesnek tartja" és kimondja számuk 24-ről 30-ra, majd később 32-re emelését. 6 A kocsmák számának növelése mellett feltűnik a záróra hosszabbítás iránti kérelem is, amit pl. Laska György kocsmáros adott be. 7 Egy előljárósági előterjesztés a 281/1894. kgy. sz. határozata érvényesítése tárgyában 1895-ben intézkedést sürgetett, s kimondta „mindezen okok a községben a 196