Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)
Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)
JEGYZETEK 1. Száz év. A Nógrád megyei bányász munkásmozgalom története. 1970. 73. p. Hivatkozás: A salgótarjáni iparvidék. Szerk.: GAJZÁGÓ ALADÁR. Salgótartján, 1962. 2. Uo. 74. p. — E jelentős megállapítás sorozatnak forrás jelölése nincs. 3. Uo. 4_ Uo. 76. p. — Forrás jelölés nincs. Ь Uo. 81. p. б' Nógrád megye története II. köt. SZABÓ BÉLA—HOEVÁTH ISTVÁN. Salgótarján, 1969. 223. p. 7 # Uo. —Hivatkozás: GAJZÁGÓ ALADÁR—POSTA ISTVÁN: A nógrádi szénmedence az októberi forradalom és a Tanácsköztársaság idején. Kézirat. Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum Adattára 154. 67. ltsz. 8* Uo. 226. p. 9* Salgótarján története. Szerk.: SZABÓ BÉLA Gyoma, 1972. 182. p. 10' Uo. 183. p. Il' A salgótarjáni iparvidék. Szerk.: GAJZÁGÓ ALADÁR. Salgótarján, 1962. 251. ép. 12' Válogatott dokumentumok és adatok Nógrád megye munkásmozgalmának történetéből 1918—1919. összeáll.: VONSIK ILONA. Salgótarján, 1975. — Vörös Űjság, 1919. január 1. 4. old. 13. Uo. — Vörös Újság, 1919. január 4. 4. old. 14. Nógrád, 1968. november 10. 15. Sarló és Kalapács, 1931. március—április, 57—59. p. Hackspacker István (1881—1957) vasesztergályos. 1924-ben kilépett a vasmunkás szakszervezetből és „kivált lakatosok és esztergályosok" címén szakadár szakszervezetet hozott létre. 16. Megjegyzésbe kívánkozik, hogy a forrás jelölés a megyetörténetben sem pontos, mert a jelzett múzeumi leltári számon más anyag található. A GAJZÁGÓ—POSTA kézirat ismeretlen, így nyilvánvaló, hogy csak feltételezéssel fogadható el. 17. Salgótarján lélekszáma 1920-ban 15 213 fő. Ebből a keresők száma: 6 230 fő/ (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi dolgozó) A 6230 főből a bányászatban és a kohászatban foglalkoztatottak száma: 1867 fő. Az ipar egyéb területén foglalkoztatottak száma : 1953 fő. A bányászatban, kohászatban és az iparban együttesen foglalkoztatott dolgozók száma: 3820 fő. Ezekből a számadatokból következik, hogy a környező telepek, települések munkásai is részt vettek a gyűlésen. —• Népszámlálás, 1920. Budapest, 1925. 18. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai 5. köt. 357. p. —Vörös Újság, 1918. december 28. 19. Uo. 361. p. — Vörös Újság, 1919. január 8. Felhívás. Pártügyek rovat. 20. A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Bp. 1974. 137. p. 21. MSZMP Párttörténeti Intézete Archívum. TAGYOB 2/10. 22. KUN BÉLA: Válogatott írások és beszédek. II. köt. Bp., 1966. 212. p. Elsiettük-e a KMP alapítását ? Megjegyzések a KMP megalakulásának 12. évfordulója táján. 23. Uo. 74. p. Néhány megjegyzés jóhiszeműek számára. Utóhang a „Mit mond a III. Internacionálé a magyarországi proletárforradalomról" с füzethez. 24. Uo. és 130. p. Mit kell az ifjúságnak a magyar proletárforradalomból tanulnia? 25. KUN BÉLA: Szocialista forradalom Magyarországon. Bp. 1979. 486—487. p. 26. Uo. 455. p. Kilenc év távolából. A Vörös Újság olvasása közben. 27. MSZMP Párttörténeti Intézete Archívum. 867. f. 2/sz—53. SZATON REZSŐ visszaemlékezése. 45. p. 28. Uo. 47. p. 29. Uo. 48—51. p. 1',)]
