Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)
Tanulmányok - Történelem - Somlyói Tóth Tibor: Gimesi és Gácsi gróf Forgách Simon I.
Az udvarhűség azonban még erősebb, mint a magyarsághoz tartozásnak felismerése, s talán magas összeköttetéseiben bizakodik, azt mutatja ы. a r öt rendbeli hadi tervezet 57 , melyeket éppen ez időben saját maga írt. A legrégibb javaslata 19 pontban 1696—99 között készült, s arról szól, hogy „Mi módon continuálthatja ő felsége az ország conservatiojávai az török ellen való hadakozást ?" Thaly szerint Forgách ezen pontja vetette volna fel elsőként a hadi adó behajtására felügyelő (3) országos főhadibiztos (generalis commissarius) intézményét, melyet később az országos deputáció ajánlatára Lipót király elfogadott és meg is valósított. Kettő közülük — úgy látszik — már győri vicegenerális korából származik, mert az egyik a győri méltóságos generaliátus alatt levő lovas és gyalog vitézlő rendet említette. A másik pedig felette érdekes javaslat a győri végházak (t. i. Győr, Veszprém, Pápa, Tata, Keszthely, Palota, Tihany, Szigliget, Csobánc, Vázsony és Esztergom) őrsegének újjászervezéséről, mely szerint ezek 2 ezer huszár és ezer gyalog királyi privilégiummal örökös adó- és tehermentességet élveznének. Állandó hadiszolgálatukért pedig az országban vagy külföldön — a tervezetben részletezett zsoldot kapnának. Sőt, a terv szerint a kanizsai generalátusból is egy-egy lovas és gyalogezred kikerülhetne. A negyedik tervezet az országban lévő német katonaságnak és külön a magyar hadaknak végvárak szerinti szétválasztásáról s elhelyezéséről szól, amelyet — Thaly szerint — a bécsi kormány nem fogadott el, sőt éppen az ellenkezőjét alkalmazta a magyar csapatok külföldre küldésével s a magyar végvárak német katonasággal történt megszállásával. Az ötödik tervezet 1700-ban íródott, s ebben Forgách hat magyar lovas és hat gyalog ezred felállítását ajánlotta az országnak, részletes költségvetést dolgozott ki működtetésükre. Valamennyi ezred egy évi fizetését 387 470 Ft-ban állapította meg, az ezredek tisztségeit német módra tervezte. Természetesen a nemzeti haderő likvidálását szándékozó udvari törekvés Forgách ezen tervezetét is félrelökte. Alig telt el azonban két esztendő, a spanyol örökösödési háború szükséghelyzetet hozott létre, s oly módszerekhez volt kénytelen nyúlni, amelyekről Forgách tervezetében olvashatott. 1702. március 2-án 58 Lipót ezer-ezer főből álló magyar ezredek felállítását rendelte el sürgősen, s az egyik ezred megszervezésére éppen Forgáchot kérték fel, bízták meg, még pedig oly módon, hogy az ahhoz szükséges katonákat Győr, Vas, Soporn és Mosón vármegyékből toborozza és Győrben állomásoztassa. Négy nappal később, március 6-án már valóságos vezérőrnaggyá léptették elő és három huszárbrigádot Csonkabég ezredével együtt vezénylete alá rendeltek, s nyomban a franciák ellen a Rajnához küldték, ahol még 1703 májusában 59 is ott találjuk. Amikor Forgách a 3. huszárezredet felállította, ezredének alezredese gróf Zichy László egy külön kompániát toborzott s állított vissza, melyre Zichynek 6100 rajnai Ft-ot kölcsönzött, csakhogy Zichy hamarosan meghalt — s így még alezredesének a temetkezési költségeit is neki kellett fedeznie. 60 Forgách katonai pályájának tetőpontjára jutott, amikor 1703. június 16-án II. Rákóczi Ferenc zászlóbontásával a magyar szabadságharc kitört. Bécsben kezdetben félvállról vették a mozgalmat, de amikor néhány hónap alatt már az egész FelsőMagyarország a kurucok kezére került, sőt attól is tarthattak, hogy a kurucok Ausztriába is betörtek s a magyar koronával kecsegtetett Miksa, bajor választófejedelem hadaival egyesülni fognak. Erre már kénytelenek voltak a Passaubantáborozó Schlick tábornok hadát Rákóczi ellen küldeni. Ez alatt az országban lévő, s a Rajna mellől 18
