Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

vezetének összbizalmi értekezlete Kun Béla és Szaton Rezső beszéde után a kommunista pártszervezet megalakításának szükségességéről határozott. Később a szakszervezetek keretében megtartott taggyűlések résztvevői szótöbbséggel kimondták a KMP salgótarjáni szervezetének megalakulását, amely után a bizalmiak megválasztották a pártszervezet vezetőségét."

6 ,,A salgótarjáni kommunista szervezkedést követték a baglyasaljai bányászok. Hamarosan megalakult a KMP helyi szervezete Somlyóbányatelepen, Zagyvapálfalván, Etesen és Dorogházán is."

7 A megyetörténet II. kötetében továbbá ez olvasható: ,,A politikai harc döntő állomásához érkezett 1919. január 1-én. A KMP Központi Vezetősége Rudas Lászlót és Szaton Rezsőt küldte le a népgyűlésre... a szociáldemokrata pártközpont képviselői — Hatnakovics, Bata, Pollák, Murányi — is készültek a küzdelemre. A népgyűlésen megjelent mintegy 5—6000 főnyi tömeg a kommunista szónokok után a szociáldemokrata Pollákot nem engedte szóhoz jutni, az emelvényre lépésekor lehurrogta. A helyi kommunista bányászok vezetője, Gólián András felszólalásában az új párt forradalmi harcának szükségességéről beszélt és elítélte a szociáldemokrata párt munkásáruló politikáját. A népgyűlés a kommunisták melletti hatalmas tüntetéssel zárult és határozatában egységesen állt a KMP által hirdetett politika mögé."

8 Salgótarján története c. kötetben a KMP salgótarjáni szervezetének megalakulásáról a konkrét eredményre vonatkozóan a következőket olvashatjuk: ,,1918. második felében a KMP Központi Vezetősége Kun Bélát és Szaton Rezsőt küldte le Salgótarjánba. Az általuk végzett előkészületi, agitációs munka eredményeként december 26-án a bányászok, a vas- és fémmunkások szervezetének összbizalmi értekezlete a központi szervezők beszédei után, a Vadász Szállóban úgy határozott, hogy a feladatok továbbvégzéséhez szükséges a kommunista pártszervezet megalakítása. A megbeszélések azonban tovább folytatódtak, a szakszervezeti taggyűléseken megjelentek jó része egyetértett az összbizalmi értekezlet állásfoglalásával ós szótöbbséggel itt is a KMP salgótarjáni szervezetének megalakulása mellett döntöttek."

9 A következő oldalon így ír a szerző : „1919. január l-re, a kommunisták által szervezett népgyűlésre a KMP központi vezetősége Rudas Lászlót és Szaton Rezsőt küldte Salgótarjánba, hogy segítsék a fiatal kommunista mozgalmat. A szociáldemokrata központ „számbeli fölényre" törekedve Hatnakovics, Bata, Pollák, Murányi küldötteket küldte le szónokként. A népgyűlésen először a kommunisták szólaltak fel, közülük is elsőnek Rudas László, aki — kortársai visszaemlékezése szerint — »nagyszerű szónok« volt. Előadását azonban olyan borotvaéles logika, hideg kíméletlenség, vitriolként ható maró gúny jellemezte, hogy minden nyugodtsága ellenére, szavai valósággal villámokat szórtak, vagy a húsba vágtak. Beszéde magával ragadta a hallgatóságot, de úgy, hogy a kezek nem tapsra lendültek, hanem ökölbe szorultak, készen arra, hogy lesújtsanak. Személyes varázsának és az elmondottaknak tulajdonítható, hogy az 5—6000 főnyi összegyűlt tömeg ő utána már csak a helyi kommunisták képviselőjét, Gólián Andrást engedte megszólalni. A szociáldemokrata képviselőket nem hallgatta meg, sőt ezután olyan határozatot fogadott el, amely egyet jelentett a KMP politikájának támogatásával."

10 A salgótarjáni iparvidék с kiadványban az alábbi olvasható: ,,1918. december 26-án három igen fontos értekezlet zajlott le Salgótarjánban. Délután 2 órakor a vas- ós fémmunkások és a bányászok összbizalmi testülete ülést 173