Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Majdán Béla: Az első világháborút lezáró nemzetközi békeszerződések tényleges hatása egy magyarországi határmenti megyeszékhely ipari életének alakulására

tásának folyamatosságára is. (A közlekedésben dolgozók helyzetének romlásáról fentebb beszámoltunk.) Mindezekután általánosságban elmondható tehát, hogy a trianoni békeszerződést követő évtizedben a megyei birtokosság, ill. bérlők, a hivatalnok-dzsentri réteg, a környékbeli parasztság, a helyi kiskereskedelemben, valamint a közlekedésben dolgozók megélhetési lehetőségei egyaránt nagymértékben romlottak. Ennek közvetett (országos) és közvetlen (helyi) okai egyaránt megvoltak. Ezek — jelen dolgozat témájával kapcsolatosan — csak annyiban érdekesek, hogy a fentiek következtében leszögezhető: a trianoni békeszerződést követő évtizedben a balassagyarmati kisiparosság megrendelőinek száma, az anyagbeszerzés helyzete — az I. világháború előtti adatokkal összevetve — rendkívül megromlott. Mindennek ellenére az iparból élők aránya a megye székhelyén változatlan maradt, ami érthető módon jelentős feszültségeket okozott. (1920-ban továbbra is a lakosság egynegyede —• 25,3%, 2811 fő — megélhetési forrása volt az ipar.)

90 Sajátságosan ellentmondásos módon a kisipari vállalkozók száma a trianoni békeszerződést követően mégis jelentősen emelkedett. Amíg az 1884 és 1914 közötti három évtizedben 411 iparengedély kiadását jegyezték be a Balassagyarmati Ipartestület ,,a" lajstromába, addig az 1919. augusztus 1.—1934. augusztus 1. közötti másfél évtizedben 416 iparengedélyt adtak ki.

91 Itt kell azonban megjegyezni, hogy csak az 1928—33 közötti 5 esztendőben 98 iparengedély visszaadására, ill. megszüntetésére került sor. Mindez arra utal, hogy a növekvő számban kiadott iparengedélyek inkább gazdaságilag megalapozatlan, tőkeszegény — a rossz gazdasági körülmények között valamiféle megélhetési forrást kereső — próbálkozásokat, semmint tartós és virágzó kisiparos egzisztenciákat takarnak. (Az iparengedélyek számának növekedéséhez hozzájárult továbbá a bevezetőben említett 1922. évi XII. te. is.) Ezek ismeretében álljanak itt az 1919. augusztus 1—.1934. augusztus 1. között kiadott iparengedélyek: Textilipar szabó, varró 97 kalapos 12 fűzőkészítő 3 kékfestő, ruhatisztító 3 harisnyakötő 2 takács 1 paplan ós matrackészítő 1 Összesen : 119 iparengedély Építőanyag, építőipar asztalos 24 lakatos 18 szobafestő 15 bádogos 7 villanyszerelő 5 címfestő 3 kövező 2 kútcsináló 2 sírköves 2 kályhás 1 Összesen : 79 iparengedély (Megjegyzés: természetesen a kőművesek, ácsok ezúttal sem szerepelnek a korábban jelzett ok miatt.)