Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Spáczay Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában

féle peranyagot nem sikerült megtalálni. Találtak viszont utalást Madáchra és társaira. Segítségükért ezúton is köszönetet mondok dr. Papp Tibor alezredesnek, dr. Árokay Lajos alezredesnek, dr. Kun József alezredesnek, és dr. Hunyady Károly ezredesnek. 27. E fondokban való tájékozódásomat elősegítette dr. Böhm Jakab kollega, az abszolutizmuskori iratanyag referense. Ezúton is köszönetet mondok érte. 28. Magyarországi cs. kir. katonai és polgári kormány, (illetve kormányzóság. A továbbiakban a jelzetekben MCG.) 29. A sok esetben roeszül olvasható és nehezen fordítható német szövegek pontosításáért ezúton is köszönetemet fejezem ki Rákóczi Katalin könyvtárosnak és dr. Böhm Jakab levéltárosnak, a Hadtörténelmi Levéltár parancsnokhelyettesének. 30. Cs. kir. pesti haditörvényszék. 31. Egy későbbi jelentésben csak 5 rablóról lesz szó. Valószínűleg az egyik elírás. 32. Helyesen Skrzetulsky, illetve Skrzetulszky. „Aladár", „Neumann" és Vörös Albert álnevet is használt. Skrzetulsky Kázmér lengyel menekült volt, aki részt vett a magyar szabadságharcban. A kapituláció idején Komáromban volt őrnagy. 33. A későbbiek során Stark-Erős Mihályt az iratok, illetve a vallomások az erdélyi báró Kemény Farkassal is azonosítják, de Lukács Lajos szerint (i. m. 11(5. old.) Csongrádi Miklós gálospataki földbirtokos rejtőzött a Stark-Erős név mögött, aki az évekig elnyúló vizsgálati fogság alatt börtönében megőrült. Lukács Lajos állítását támasztja alá a Kriegsgericht Pesth 1855 1/75 — 125. jelzetű irata is. (Verzeichniss. A 2. szám alatt: „Michael Stark alias Erős, recte Nicolaus Csongrádi von Gálos . . . , Gutbesitzer") 34. Figyelmessy Merks Fülöp volt honvédőrnagy, a Kossuth család bizalmasa. Meszlényiné Kossuth Zsuzsa Makk-kai együtt ajánlotta Kossuth figyelmébe, amikor szolgálatait felajánlani Kossuth-hoz ment Törökországba, majd Angliába. 35. Nevét ck-val, két k-val és kh-végződéssel is írják. 6 maga az emigrációban már a Makk nevet használta. Makk József a szabadságharc alatt Komárom várának volt tüzérségi főparancsnoka. A bukás után Kossuth azzal bízta meg, hogy készítse elő a hazafiakat egy új szabadságharcra. (Ld. bővebben: Lukács Lajos i. m. 53—73. old.) 30. HL. K. k. Kriegsgericht Pesth, 1852—6/88 No. 2./02. csomó) 37. Helyesen Huttkay. (A Buttkay család rokonságban volt Kossuth Lajossal, Buttkay Józsefné, Kossuth Lujza — Kossuth Lajos húga — révén.) 38. A rendőrségi és bírósági aktákban gyakran elírták a Podhorszky nevet. 39. Ezt a megállapítást fenntartással kell fogadnunk. 40. Nemcsak a rendkívül magas — 200 ezres létszámot, hanem magát a francia beavatkozás lehetőségét is egy kissé illuzórikusnak kell tartanunk, ami nem jelenti azt, hogy ezek az adatok nem hangozhattak el. Éppen az volt a tragikus ezekben a konspirációs hírekben, hogy sokezor összekeverték a vágyakat, illúziókat a valódi lehetőségekkel, s így mindent túlértékelve, az óhajokat adták tovább, mintha azok kész tények lennének. 41. Itt is tévedésben van a fogoly, mert a sok álnév közül éppen a Skrzetulszky volt a valódi. 42. U. ott. 43. HL. Kriegsgericht Pesth 1852—6/88. № 3. (62. csomó) 44. Nagy József egy újabb forradalmat előkészítő pesti központi bizottság tagjainak sorában fejtett ki működést. „1844-ig posztókereskedő volt Pesten, 1840—47-ben a Magyar Iparvédő Egyesület igazgatója. 1848-ban csatlakozott a forradalomhoz és mint a honvédség főhadbiztosa működött. Az 1849 végén kiadott amnesztia rendelet során az osztrák hatóságok szabadon bocsátották. Nagy József kapcsolatot tartott fenn a Kossuth-c3aláddal, Jubál Károllyal. Összeköttetésben állt Makk-kai, Bózsafival, Figyelmessyvel. Kossuth Lajos 1851 őszén Pestre küldött levelében úgy említi Nagy Józsefet, mint a hazai mozgalom fő pénzügyi irányítóját, ез mint olyat, akinek feladata Budapest megszervezése .. . Nagy, hogy a szervezkedéshez pénzügyi forrást teremtsen, 1851 végén és 1852 folyamán több társának a segítségével kisebb fajta bankjegynyomdát állított fel, ahol a forgalomban levő osztrák bankjegyekből 100 és 200 forintos névértékű papírpénzt és 10 krajcáros aprópénzeket nyomtak. Nagy József a magyarországi és erdélyi, 1851-ben és 1852 elején foganatosított letartóztatások után tovább folytatta munkáját 1852. augusztus 15-én történt letartóztatásáig. A börtönből sikerült ugyanezen év szeptemberében megszöknie." (Lukács Lajos i. m. 78—79. old.) 45. Darabant Ágoston nevére érdemes felfigyelni (komáromi kapituláne ti3zt volt), később tárgyalandó összefüggések megértése érdekében. 46. Protmann József сз. kir. miniszteri tanáceos, pestbudai rendőrigazgató. 47. Noszlopy Gáspár nem ál-, hanem valódi név. Hogy a Sallay Mihály, vagy Boros álnevet használta volna, nem bizonyított. Noszlopy egyébként a szabadságharc legendás hírű dunántúli kormánybiztosa volt, aki 1849 augusztusa után elbujdosott. 1850. április 1-én elfogták és a pesti Újépületbe vitték. Betegsége miatt rabkórházba került ahonnan megszökött. 1850. májusában a katonai kormányzóság körözési plakátot bocsátott ki kézrekerltésére. Csak két és fél év múlva sikerült elfogni. Ezt megelőzően kapcsolatot keresett Kossuth-hoz. összeköttetésben állott Meszlényinével és a pesti bizottság tagjaival, így Nagy Józseffel is. Szabadcsapatok felállítását vették tervbe, főleg a Bakony és Mátra vidékén. Noszlopyt 1852. november 16-án, Pesten, elfogták. Ezt sorozatos letartóztatások követték. 1853. március 3-án Noszlopyt és társait kivégezték. (Ld. bővebben: Lukács Lajos i. ni. 108—115. old.) 48. HL. Kriegsgericht Pesth 1852—0/88. № 4. 105