Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)
Tanulmányok - Spáczay Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában
igazgatóságot, hogy ezt az összeget utalja át a balassagyarmati es. kir. gyűjtőkasszából Bende István ügyvédnek. 94 a) Az irathoz csatolt u. azon számú előirat szerint, amennyiben Madách Imre földbirtokos az ellene folytatott eljárás során bűnösnek „találtatik", a 29 Ft 12 fillér tanúkihallgatási díjat saját vagyonából köteles megtéríteni. (A pozsonyi helytartóság irata Pozsonyban, 1853. augusztus 25-én kelt.) 95 A bécsi Haus-Hof-und Staatsarchiv 96 anyagából Elöljáróban meg kell említenem, hogy a Madách (és társai)-per bécsi „folytatását", — illetőleg ennek is csak egy részét, — úgy sikerült megtalálni, hogy Lukács Lajosnak már említett: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849— 1867 97 с munkájában a Skrzetulsky-Podhorszky stb. féle ügy említésénél a lábjegyzetben megadja a bécsi jelzeteket. Öt ilyen jelzet alapján a Hadtörténelmi Levéltár Bécsi Kirendeltsége volt szíves további kutatásokat folytatni a Haus-Hof-und Staatsarchiv anyagában, s ezek közül háromnak sikerült is nyomára bukkanniuk. Mindegyik alapszámhoz több irat van hozzácsatolva. Ezek az iratok nem tartoznak ugyan a legjelentősebbek közé, de helyenként kiegészítik, helyenként pedig alátámasztják a hazai levéltárakban levő anyagot. (A bécsi kutatást — miként az itthonit sem — nem tekintem lezártnak. Bízom benne, hogy a későbbiek folyamán még előkerülhetnek újabb iratok, illetve olyan adatok, melyek alapján sikerül majd újabb szálakat megragadni.) Nem volna értelme az iratokat részletesen ismertetni, tekintve, hogy sok azonosság, sok átfedés van az itteni, már ismertetett anyaggal. Csupán a legjellemzőbb mondatokat láttam célszerűnek kiragadni és — természetesen magyar fordításban — idézni, illetőleg egyes iratoknál summázva, összefoglalva ismertetni az irat lényegét. Sajnos, a három alapszám közül mindegyikhez több hozzászerelt irat tartozik. Ezekről nem mindig derül ki, hogy ki küldi kinek 98 , de az bizonyos — miként Lukács Lajos is pontosan feltünteti, hogy mindhárom alapszám az Informationsbüro des к. к. Min. d. Äussern 99 iratanyagában található. 1. 1852. október 18. Féljegyzés. Fogalmazvány, javításokkal. „ . . . Egyre nagyobb bizonyosságot nyert az a tény, hogy rablóbandákat szerveznek Magyarországon, több gyanús személy neve merült fel ezzel kapcsolatosan, mint például Figyelmessy, . . . aki a forradalom idején honvéd lovassági százados 100 volt, s akinek az volt a feladata, hogy szervezzen, illetve a forradalmi párt azt a kijelentést tette, hogy fizetés ellenében Pesten és Budán fiatal férfiakat szervezzen be a gerillákba. Tudomásunkra jutott, hogy Erdélyben és Magyarországon jómódú földbirtokosoknál a gerillák védelmet és menedéket találnak." . . . „. . . A rablóvezérek, akiknél fegyvert és lőszert találtak, az Vörös Albert (vagyis Skrzetulszky), Stark Mihály (vagyis Erős), Hajnik Márton, Szőke Antal és Kapu András. Kapu vallomásából kiderült, hogy Erős-Stark, Gerébi, Káldori néven is szerepel, de a valóságban a menekülésben lévő báró Kemény Farkas, aki . . . Kossuthtól azt a feladatot kapta, hogy Magyarországon népfelkelést szervezzen. . . . Kemény több magyarországi földbirtokossal áll kapcsolatban, akik azonos célért küzdenek. Ezek közé tartozik Kapu szerint még Madách Imre Csesztvéről, Hinkó Losoncról, Lipcsey és Ürményi Mihály Tiszafüredről." 95
