Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)
Tanulmányok - Spáczay Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában
A Cs. kir. katonai és polgári kormányzóság elrendeli, hogy a felségáruló Rákóczy János menekülésében való közreműködés miatt a Madách Imre földbirtokos és tiszttartója, Bory István elleni eljárás anyagát küldjék el a pozsonyi es. kir. katonai kerületi parancsnokság részére, valamint küldjék el Rákóczy Sándor Széchényi bíró kihallgatásának anyagát is. Ha ez a kihallgatás még nem történt meg, úgy a felsőbodonyi bíró, Hoicsy 83 Miksa kihallgatását kell elrendelni és az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvet elküldeni. A Madách Imrénél és Bory Istvánnál tartott házkutatás alkalmával találták meg a mellékelt igazolást, amelyben báró Schmidt Amália szül. Podhorszky igazolja, hogy Reiter Ignác 1847—48-ban inasként becsülettel és híven teljesítette szolgálatát. A dátum: Alsó-Terény, 1848. dec. 29. — Reiter Ignác pontosan az a név, melyen Rákóczy János Madách Imrénél és Bory Istvánnál tartózkodott, és így e bizonyítvány e személy leleplezését segítené elő. Ebből kifolyólag az elöljáróság feladata, hogy a kiállító személyt, báró Schmidt Amáliát, amennyiben Alsó-Terényben lakik személye iránt ki kell kérdezni, eskü alatt vallomásra bírni és az elmondottakat eljuttatni a katonai törvényszékhez. 84 Ugyanehhez az irathoz van szerelve annak az iratnak a fogalmazványa is, amelyet Nógrád megye elöljárója küldött Balassagyarmatról a pesti katonai törvényszéknek, 1853. április 20-án. Hivatkozik az április 14-én kelt leiratra, melynek értelmében kihallgatták a szécsénykei Rákóczy Sándort, aki a szökésben levő Rákóczy János közeli hozzátartozója, valamint Hojtsy Miksát. A mellékelt bizonyítvány, amelyet Schmidt Amália bárónő egy bizonyos Reiter Ignác részére állított ki Alsó-Terényben, itt készült Hont megyében. Az említett földbirtokosnő özvegy, az említett helyen lakik, azért az eljárást csak Hont megyében lehet elindítani. Annyi ismeretes, hogy az özvegy a rosszhiszeműként ismert Kalocsa Antal nyugalmazott huszártiszttel közelebbi kapcsolatban van, lehetséges, hogy ez a bizonyítvány szándékossággal készült Hont megye területén, hogy Rákóczy János ily módon jusson útlevélhez, vagy pedig az eredetileg Reiter Ignác, valóban létező személy részére kiállított igazolványt ilyen büntetendő módon felhasználta, ami nem elképzelhetetlen, mert éppen Hont megye területén sok rosszhiszemű ember lakik. Ezek közé tartozik a felségáruló egy közeli rokona, Rákóczy György is, aki AlsóTerény közelében lakik. Igen valószínűnek látszik, hogy a Hont megyében lefolytatott per eredményes lesz. 85 E két azonos jelzetű iratra érdemes az eddigieknél is fokozottabb figyelmet fordítani, különösen arra, amelyet a cs. kir. haditörvényszék küldött — 1853. április 14-én — Nógrád megye elöljárójának. Amint tudjuk, szó van benne a Reiter Ignác névre kiállított igazolványról, amelyet báró Schmidt Amália, született Podhorszky állított ki. Podhorszky! Ez a név adja meg a „kulcsot" a Madách-rejtély — ha nem is végső, ha nem is teljes — de megközelítő tisztázásához. Ebből ugyanis bizonysággá válik egyrészt az, hogy Madách Imre valóban szoros kapcsolatban állt a Podhorszky családdal, másrészt pedig — ismervén most már a Podhorszky család szerepét az abszolutizmus-ellenes szervezkedésben és kapcsolataikat a gerillákkal s nem kevésbé a Kossuth-nővérekkel is, — hogy Rákóczy János bújtatása nem elszigetelt cselekedet, s nemcsak humánus és baráti gesztus volt Madách részéről, hanem egyik láncszeme volt egy kezdődő akciónak, amely mögött jól átgondolt, vagy legalábbis jól átgondoltnak vélt koncepció is volt, s amely végső soron valóban célul tűzhetett ki egy újabb forradalmi megmozdulást. így Rákóczy János szerepe is esetleg más megvilágításba kerülhet: talán nemcsak egyszerűen bujdosó, hanem összekötő kapoccsá is válhat az 93 i
