Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846–48

termettségét ismerték el, s olyan politikai szerepet vállalt, ami későbbi pályáján sokat jelentett volna. S azt is látnunk kell, hogy míg a főbiztosi hivatalt mint választott tisztséget kötelességből is vinnie kellett 1848—1849-ben

, ezt a feladatot már önként vállalta, szándékosan, a saját akaratából vett részt a további forradalmi eseményekben. Mindezek igazolására elég lesz, ha végignézzük a többi kerület választási elnökeit. Mindenhol idős, sokat átélt megyei politikusokat találunk, akik tapasztalataik, becsületességük, korrektségük, tekintélyük alapján képesek elejét venni az esetleges botrányoknak, visszaéléseknek. A balassagyarma

ti kerületben Szentiványi An

zelm volt az elnök, maga is kétszer képviselte már Nógrádot Pozsonyban. A reformmozgalmak idején ugyan a haladók közé tartozott, de aztán eltávolodott társaitól. Politikai gyakorlata kétségtelenül nagy volt. JLosqncon Prónay Ferenc lett az elnök. „Szilárd, alkotmányos érzelmű és igazságszerető, tiszta becsületességú férfiú" aki már fiatalon, 1823-ban is részese és egyik bátor irányítója volt a megyei ellenállási mozgalmaknak. Később visszavonult ugyan a vármegyei közélettől, de az egyik legtekintélyesebb megyei köznemesnek számított. A szécsényi kerületben Sréter Horác irányította a választást. Öccse volt a már említett Sréter János alispánnak. Egész életében nyomta őt a nagytehetségű és tiszteletű testvér emléke. Mindenesetre a hivatalbeli megbízhatóság mintaképe volt. Ajiógrádi választókerület elnökét Huszár Károlynak hívták. Madáchnak rokona is, hiszen Mária nővére korán elhunyt első férje Huszár József volt ennek a Károlynak a testvére. Maga Huszár Károly 1843—44-ben a megye országgyűlési követe volt Kubinyi Ferenc társaságában. Az ecsegi kerületben D

essewffy O

ttó a választási elnök. Nagy tapasztalatú vármegyei hivatalnok, 1839—1846 között vármegyei főjegyző is volt.

39 A legtekintélyesebb családok nevei és a legismertebb megyei politikusok tehát a választási elnökök. Közéjük tartozni feladat, de lehetőség is. A losonci kerületben Kubinyi Ferencet ellenjelölt híján közfelkiáltással választották meg. Balassagyarmaton három jelölt is lett: Sréter László mellett Kacskovics Károly lépett volna fel (Szécsényben kilátástalannak ítélte meg végül is a helyzetét) s Horváth Elek. Ez utóbbi már korábban visszalépett, Kacskovics pedig a választás reggelén mondta vissza jelçlését s így Sréter László egyedül maradván, ugyancsak közfelkiáltással jutott a mandátumhoz. Szécsényben (itt Madách Pál volt a választmányi bizottmány jegyzője) Pulszky Ferenc szintén ,,egy akarattal" lett megválasztva. (Básthy Miklós már korábban visszalépett.) Ecsegen Horváth Edmundot kiáltották ki követnek. Itt volt bizonyos ellentábor is, hiszen egy későbbi hírlapcikkben azzal vádolják Horváthot, hogy hívei ittasan jelentek meg, a papok utasítására szavaztak s ilyeneket kiabáltak: „Nem kell más [mint ti. Horváth Edmund] mi beírattuk magunkat, ő már aratóknak fogadott. Nem kell lutheránus, pápista kell." A cikkíró szerint volt bőven kurjongatás, ordibálás, verekedés is.

40 A nógrádi kerületben volt a leghosszabb a választás. Három jelölt is akadt: Frideczky Lajos, Muslay Sándor, Arvay József. A szavazás során Frideczkyre 859, Muslayra 655, Árvayra 292 voks jutott. Az idő előrehaladta miatt másnap reggel kellett az újabb fordulót megtartani. Ezen már csak Frideczky és Muslay vett részt, kik közül az előbbi győzött 923 szavazattal, míg Muslay 877-et kapott. Ebből később 68