Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846–48

mal törtek le. (A fenti esetekben azt határozták, hogy erőszakkal kell fellépni az ilyen bujtogatások ellen és a helyszínen kell azonnal ítéletet hozni.) Az okok számát még egy igencsak reális ténnyel szaporíthatjuk: a szavazóképes férfiak féltek az esetleges katonáskodás lehetőségétől. Úgy következtettek, ha a nemességgel egyenlő jogokat bírnak, akkor a katonáskodás rájuk is kiterjed. (Nem beszélve arról, hogy a nemzetőrség szervezése is megkezdődött már a megyében!) Mindez valószínűsíti azt, amit fentebb is említettünk: sokan nem iratkoztak fel a választók közé, s ezt nyilván volt földesuraik sem erőltették. Magát az országgyűlés összehívását István nádor május 20-án kelt 1930. sz. rendelete tette ismertté. Ezt a megye június 7-i választmányi ülésén olvasta fel és elhatározta a leirat megyei köröztetését.

33 A választást Nógrádban június26-ra tűzték ki, s ezzel megindult a hagyományos küzdelem a mandátumokért. A korábbiak ismeretében valószínű volt, hogy ezek a választások sem zajlanak le simán. A Radical Lap május 11-i számában már manipulációt sejtet, amikor azt írja, hogy az állandó választmányt is úgy alakították meg, hogy egy hadarva felolvasott, jószerint alig érthető listát kellett megszavazniuk a jelenlévőknek.

34 A Budapesti Híradóban már titkos követválasztási mozgalmakról számolnak be május végén, amelyek szerint pénzbeli megvesztegetések fordulnak elő. („Bizony, kinek sok pénze van, elég tágas tér nyílik előtte a költésre.") Június elején a Pesti Hírlapban jelent meg egy heves hangú írás, amely már jelzi, hogy bajok vannak és lesznek a választásokkal. Eszerint sok helyen elterjedt a hír, hogy a népnek továbbra sem lesz beleszólása az eseményekbe; a követjelöltek ígérgetnek, vallási gyűlölködést szítanak a választók között. Vigyázóan emeli fel szavát: „És ti, a nép régi hívei, barátai! ébren legyetek! A régi baloldal emberein kívül válasszatok újakat, kiket a »sors viharos járása el nem koptatott« — a jövendő férfiait."

35 A figyelmeztetés későn jött. A megye hat választókerületéből négyben előreláthatóan heves összecsapásokra lehetett számítani. A másik kettő aránylag csendet ígért. Losoncon JKubinyi Ferenc megválasztását biztosnak tekintették. Kubinyi egész életútja a következetes, elvhű politikus életpályája volt. Az 1825-ik évi országgyűléstől kezdve állandóan jelen volt az országos politikában is. Már eddig három ízben volt követ (1832/1836, 1843/1844, 1847/1848), hűtlenségi perbe fogták a harmincas évek végén, az Ellenzéki Kör tagja, Kossuth közvetlen köréhez tartozott. A megyében ő volt a szellemi viták egyik szervezője, vehemenciával csatázott a közgyűléseken, losonci házában élénk társadalmi élet folyt, Madách is gyakorta megfordult itt barátjával, Szontagh Pállal. Balassagyarmat követjelöltje is biztosnak látszott. Sréter László másodalispán lépett itt fel. Bár olyan tekintélyes politikusi múlttal nem rendelkezett, mint Kubinyi, de volt egy másik előnye: családja feddhetetlen múltja. Unokatestvére volt Sréter Jánosnak, a fiatalon meghalt nagytekintélyű alispánnak. Korrekt, megbízható tisztviselő. Szilárd jellemű ellenzéki politikus, végig kitartott Kossuth mellett. 1848 után rá is az üldöztetés, a börtön várt. A nógrádi kerületben Frideczky Lajos volt a jelölt. A választás utáni visszhangok is bizonyítják, nem felejtették el 1847-es magatartását. Bizonytalan jellemunek nevezték a főjegyzőt, akit pl. megválasztása után majdhogynem csak erőszakkal mondattak le megyei hivataláról. Feltehetően ő maga is tartott a verifikációtól.

36 Bár a jelölt biztosnak látszott, de nem lett zavartalan az előkészület az ecsegi 66