Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846–48

mal törtek le. (A fenti esetekben azt határozták, hogy erőszakkal kell fellépni az ilyen bujtogatások ellen és a helyszínen kell azonnal ítéletet hozni.) Az okok számát még egy igencsak reális ténnyel szaporíthatjuk: a szavazóképes férfiak féltek az esetleges katonáskodás lehetőségétől. Úgy következtettek, ha a nemességgel egyenlő jogokat bírnak, akkor a katonáskodás rájuk is kiterjed. (Nem beszélve arról, hogy a nemzetőrség szervezése is megkezdődött már a megyében!) Mindez valószínűsíti azt, amit fentebb is említettünk: sokan nem iratkoztak fel a választók közé, s ezt nyilván volt földesuraik sem erőltették. Magát az országgyűlés összehívását István nádor május 20-án kelt 1930. sz. rendelete tette ismertté. Ezt a megye június 7-i választmányi ülésén olvasta fel és el­határozta a leirat megyei köröztetését. 33 A választást Nógrádban június26-ra tűzték ki, s ezzel megindult a hagyományos küzdelem a mandátumokért. A korábbiak ismeretében valószínű volt, hogy ezek a választások sem zajlanak le simán. A Radical Lap május 11-i számában már manipulációt sejtet, amikor azt írja, hogy az állandó választmányt is úgy alakították meg, hogy egy hadarva felolva­sott, jószerint alig érthető listát kellett megszavazniuk a jelenlévőknek. 34 A Budapesti Híradóban már titkos követválasztási mozgalmakról számolnak be május végén, amelyek szerint pénzbeli megvesztegetések fordulnak elő. („Bizony, kinek sok pénze van, elég tágas tér nyílik előtte a költésre.") Június elején a Pesti Hírlapban jelent meg egy heves hangú írás, amely már jelzi, hogy bajok vannak és lesznek a választásokkal. Eszerint sok helyen elterjedt a hír, hogy a népnek továbbra sem lesz beleszólása az eseményekbe; a követjelöltek ígérgetnek, vallási gyűlölködést szítanak a választók között. Vigyázóan emeli fel szavát: „És ti, a nép régi hívei, barátai! ébren legyetek! A régi baloldal emberein kívül válasszatok újakat, kiket a »sors viharos járása el nem koptatott« — a jövendő férfiait." 3­5 A figyelmeztetés későn jött. A megye hat választókerületéből négyben előre­láthatóan heves összecsapásokra lehetett számítani. A másik kettő aránylag csendet ígért. Losoncon JKubinyi Ferenc megválasztását biztosnak tekintették. Kubinyi egész életútja a következetes, elvhű politikus életpályája volt. Az 1825-ik évi ország­gyűléstől kezdve állandóan jelen volt az országos politikában is. Már eddig három ízben volt követ (1832/1836, 1843/1844, 1847/1848), hűtlenségi perbe fogták a har­mincas évek végén, az Ellenzéki Kör tagja, Kossuth közvetlen köréhez tartozott. A megyében ő volt a szellemi viták egyik szervezője, vehemenciával csatázott a köz­gyűléseken, losonci házában élénk társadalmi élet folyt, Madách is gyakorta meg­fordult itt barátjával, Szontagh Pállal. Balassagyarmat követjelöltje is biztosnak látszott. Sréter László másodalispán lépett itt fel. Bár olyan tekintélyes politikusi múlttal nem rendelkezett, mint Kubi­nyi, de volt egy másik előnye: családja feddhetetlen múltja. Unokatestvére volt Sréter Jánosnak, a fiatalon meghalt nagytekintélyű alispánnak. Korrekt, megbízható tisztviselő. Szilárd jellemű ellenzéki politikus, végig kitartott Kossuth mellett. 1848 után rá is az üldöztetés, a börtön várt. A nógrádi kerületben Frideczky Lajos volt a jelölt. A választás utáni visszhan­gok is bizonyítják, nem felejtették el 1847-es magatartását. Bizonytalan jellemunek nevezték a főjegyzőt, akit pl. megválasztása után majdhogynem csak erőszakkal mondattak le megyei hivataláról. Feltehetően ő maga is tartott a verifikációtól. 36 Bár a jelölt biztosnak látszott, de nem lett zavartalan az előkészület az ecsegi 66

Next

/
Thumbnails
Contents