Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846–48

Az 1848-as választások A gyors politikai változások következtében új feladatokat kellett megoldania a megyei nemességnek, a megye vezetésének. Pillanatnyi szünet nélkül peregtek az események: az áprilisi törvények kihirdetése és magyarázása, az állandó választmány létrehozása, az új választások előkészítése, a nemzetőrség szervezése, újoncállítás — mozgásban volt minden és mindenki. Madách is jelen volt a legtöbb eseménynél, de most a továbbiakban csak a választásokban vitt szerepére figyeljünk. A választásokat szerte az országban először is az új megyei irányítótestület, az ún. állandó választmány létrehozása előzte meg. Nógrádban_1848. május 1-én gyűltek össze a vármegyeháza dísztermében. Ekkor volt az a közgyűlés, amelyen az új főispán, Ráday Gedeon gróf megjelent és beszédet mondott. Ezen a közgyűlésen több fontos kérdés várt döntésre. Először is ki kellett hirdetni az új törvényeket és azokat megmagyarázni. (Ezt nem végezték elég következetesen a megyében. Pl. a papi dézsmával kapcsolatos törvénycikket csak futólag említették, de egyesek már magyarázni nem akarták. Joggal és előreláthatóan teszi hozzá a kortárs: „Ámíthatjuk a népet, csak azután önfejűnkre ne nőjön az ámított nép.")

24 Másik feladatként meg kellett állapítani a megyének kijelölt országgyűlési képviselői választókerületeket. Harmadjára a választás irányítására ún. középponti választmányt kellett létrehozni, amelynek tagjai minden választókerületet képviseltek. S végezetül az ún. megyei bizottmányt, vagy ahogy Nógrádban nevezték, az állandó választmányt kellett megválasztani. Ez az új testület „mind azon hatóságot fogja gyakorolni, melly törvény s alkotmány szerint a megyei közgyűléseket minden tekintetben illette" — írják a jegyzőkönyvben, az áprilisi törvényeknek megfelelően.

25 Ennek az új testületnek a létszámát központilag előre nem határozták meg, elsősorban a megyék döntötték el. Nógrádban 300 főben állapodtak meg.

26 Bárki tagja lehetett származásra való tekintet nélkül. így Nógrádban sem csak a nemesek jelentek meg ezen az ún. ?

,ősközgyűlésen", de ^községek képviselői is, akik most már választhatók lettek megyei tisztségekre. Ennek megvalósulása természetesen a többségben maradt nemesség hozzáállásától függött. Ezek a meghívottak egyébként is elsősorban értelmiségiekből álltak: jegyzők, tanítók, lelkészek voltak. A közgyűlési jegyzőkönyv sajnos nem tüntette fel — az eddigi gyakorlattól eltérően —, hogy kik vettek részt ezen a közgyűlésen. Mindössze csak azt tudjuk, hogy a megyei településekből a népességszámnak megfelelően irányítottak küldötteket Balassagyarmatra, így 1000 lakos alatti településeknél 2 fő, 1000—2000 lakos között 4 fő, míg 2000 lakos felett 6 fő képviselhette az adott településeket. Ebbe az új testületbe május 1-én csak 283 tagot választottak, de hivatalból tagja lett minden addigi megyei tisztviselő, így Madách is, aki továbbra is hadi főbiztos volt s feladatai egyre növekedtek. Maga a választmány összetétele azt a képet tükrözte, amelyet országszerte láttunk: tagjainak több mint ötven százaléka a bene possesionati tagjai közül kerültek ki, sőt ha azt is tudjuk, hogy az általunk egyéb résztvevőknek nevezett, lelkészek, bírák, jegyzők között is számos köznemest találunk, akkor az arány mindenképpen magasabbnak tekinthető. 62