Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Kerényi Ferenc: Madách szépirodalmi hagyatékának fiológiai problémái

darab) szegényes programú, cifrabeszédú szónoknak, Dessewffyt pedig (23. darab) karakter nélküli, ingadozó ellenzékinek ábrázolták. Repetzkyről (41. darab) két epigramma is készült, az egyiket vitathatatlanul Madách írta, mert később Űj Mózes címen versei közé is felvette. Mindkettő azzal csipkedi, amivel a Pesti Hírlap tudósítója is vádolta: a szegénylegény-egyletet saját közéleti karrierjéhez eszközül szervezte meg. Az epigrammagyüjtemény végül a szegénylegényeket sommásan is jellemzi, szinten kevéssé hízelgőén (44. darab) : Sokan. ím alakult új párt, szabadelvű s mégis azért tart A pecsovics pártnak sok katonája vele : Mert kérkedve lehet pártjának címe szerint most, Amit előbb szegyeit, pénzire s észre szegény. A szegénylegények egységének megbomlása is segített abban, hogy csekély szavazattöbbséggel, 1577:1567 arányban Dessewffy Jób lett a második követ Károlyi János oldalán.

30 Madách aktívan korteskedhetett a zöldtollasok oldalán, mert azért macskazenét kapott, sőt fizikai fenyegetésben is volt része, mint arról távollevő és libetbányai követté lett barátjának, Szontagh Pálnak 1848. február 2-i levelében beszámolt.

31 A viharos választási hadjárat egyébként háttérbe szorította a nádornak és kíséretének látogatását is.

32 Madách Dessewffy Jób melletti döntésének magyarázatát az említett levél tartalmazza, bár illúziói a zöldtollasokat illetően sem voltak, legalább is a levél tanúsága szerint az egyéni érdekszövetségek és elvtelenségek láttán a közélettől visszavonulás gondolatával foglalkozott. Kubinyi táboráról ezeket írta: „Valóban jó mondta valaki hogy ezen jó fehértollas urak a' leg ügyesebb pecsovics-tímárok, mert erővel azzá kényszerítve az embert, könnyen azzá teszik, bent lévén az emberi természetben hogy ha jobbról azt mondják nem kellesz, ide való vagy ugj^an de még sem kellesz, oda megyén hol azt mondják kellesz. (...) Ha bennem csak némi kis bori természet volna, már akár a bagariák, akár kutyabőrök, akár a' szattyánok fajából, illy timárlás alatt okvetlen a' leg kikészitettebb pecsovicsá lettem volna, de fájdalom nincs . . ." A_köl

tő csömörének ismeretében értékelhető újra öccsének, Madách Pálnak két levele. Az egyikben saját belső válságáról szól 1848 elején Nógrád 21 éves aljegyzője: „Ez év kezdetén pártos viszálkodás uralkodott megyénkben . . . igazan meg vallva engem szoros körülményeim — és mondhatnám a kénszerűség vezetett a párthoz, amelyhez valék tartozni..." A másik a február 11-i losonci ellenzéki bál leírása, amely a szegénylegény-programból már ismert jelszavak részleges megismétlésével és az alulmaradt Kubinyi iránti rokonszenv-megnyilatkozások jegyében zajlott: „. . . a termet ezernyi világ tette ragyogóvá, még a karzatok is körül körül ki világitvák — a karzatokon alant a jeles férfiak arcz képei függöttek — Kubinyié felett koszorú volt — a karzatokon zászlók állottak festői rendben föl ékesítve Kubinyi Károlyi neveivel — vagy egyes jól választott — de a követ választáson már ugyan ezen zászlókon használt föl iratokkal ékeskedtek — a zászlók között transparensek voltak — szabadság — adó — örökváltság — fiumei vasút — védegylet — ipar és gyáralapítás feliratokkal . . ."

33 A nógrádi ellenzék egysége csak 1848. március 11-én állt helyre, amikor. Károlyi .János lemondásáról értesülve, még a március 13-i közgyűlés előtt JL2 megyei j

àblitikus gyúlt össze Madáchnál Csesztvén és levélben fordultak Kubinyihoz, a követségre 44