Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Zolnay László: A Madách család eredete

fordulóján váltak szét. Mindenesetre a Dacsók s a Lukak címerének nyíl-motívumai, s a Dacsók — szívből fakadó — virágainak trialitása valami távoli heraldikai rokonságot is megenged. A Kürtösiek férfi tagjainak katonai szerepe — úgy vélem — megőrződött ezekben a fegyveres emlékekben, s ha korai régészeti emlékeinkre, például honfoglaláskori katonasírjainkra gondolok, talán a jelvények (főként a kopjak, nyilak) számának is lehetett valamilyen régi, katonai rangjelző szerepe.

138 JEGYZETEK 1. ZOLNAY L. : A Madáchok ősei és a Kürtösiek. Turul (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye), 1936. 19—29. 2. ZOLNAY L. : A régi zólyomi ispánság építkezéseinek történetéhez. I. rész (Felvidéki séták 1973-ban. •— A középszlovákiai műemlékhelyreállításokról.) Ars Hungarica. 1975/1.19—40. — II. rész (Szmrecsány és a Bogomérfiak templomai) Ars Hungarica, 1977/2. 203—222. — III. rész (A Kürtösi családbeliek művészettörténeti hagyatéka: Cserény, Felső Micsinye, Alsó Micsinye) Ars Hungarica, 1978/2. 179—204. — IV. rész (Zolna, Pónik, Dubravica) Ars Hungarica, 1979/1. 33—53. — Zolnay L. : Nézzük meg együtt a ludrovai templomot! Művészet, 1977/0. 30—33. — (Itt korrigálom az Ars Hungarica 1977/2. 210—211. lapján a Liptó megyei Ludrovával, Kis- és NagySelmeccel — Scevnicával — kapcsolatos tévedésemet: az 1300-ban Madách fia Pál által királyi adományba kapott Seunyche n. — utóbb Kis és Nagyselmeecé alakult — két falu mindketteje Liptó megyében volt. Tehát megdől az a régebbi — más írók által kidolgozott — feltevés, amely szerint az egyik Selmec Liptó, a másik Turőc megyében állt volna). — A Kürtösi (Madách) családbeliek címereiről 1. Zolnay L.: Vadászatok a régi Magyarországon. Bp. 1971. 113—115. 3. MÁLYUSZ ELEMEK: Turóc megye kialakulása. Bp. 1922. — V. ö. Zolnay L. i. m. Ars Hungarica, 1978/2 200. 27. jegyzet. — A másik két — a nagy-zólyomi ispánságba áttelepülő — országos-nemesi rendű család: a Synk fia Detriktől eredő későbbi Balassák — Borsodból •—, s az Iktári Bethlenekkel s a hevesi Maconkaiakkal közös eredetű turóci Neezpáliak a Heves megyei Maconkáról. A XIII. század derekától fogva a lassan négy megyévé alakuló nagyzólyomi ispánságba már egyre több országos-nemes került fel s a nagy-zólyomi köznemességbe tömegesen olvadtak be a zólyomi és turóci ún. jobbágy fiúk is. 4. WENZEL G. : Árpádkori új okmánytár, I. 237. — Zolnay L. : i. m. Turul, 1937. 24. — Szentpétery 400. sz. 5. A Badun, Badon, Radovan személynévről 1. Szabó T. Attila: A magyar nyelv bilabiális „v" nyelvemlékes jelölésének kérdéséhez. Magyar Nyelv, 1900. 39. — Badon comes pályafutásának adatait 1. tanulmányom későbbi részében. 0. NAGY IVÁN : Magyarország családai, 1.148, VII. 224, IX. 559, X. 311, Pótkötet, 58. — Harsányi Zsolt: „Ember küzdj . .." Madách életének regénye. Bp. 1933. — Melich János: A Madách névről. Magyar Nyelv, 1919. 1—2. — Balogh Károly: Madách, az ember és a költő. Bp. 1934. — V.o. A Madách család levéltára az Országos Levéltárban. (A család genealógiáját Madách Sándor, a költő atyja állította össze.) 7. KABÁCSONYI JÁNOS: Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I. Bp. 1901. X. 411. — Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I. Temesvár, 1891. 227—228. — Erdélyi László: A magyar lovagkor nemzetségei 1200—1408. Bp. 1932. 00. 8. Ezekről a családokról — Erdélyi i. h. szerint a Dobák nemzetség tagjai „talán orosz ajtónállók" — a tanulmányomban közölt adatokon kívül: Borovszky Samu: Hont vármegye és Selmecbánya sz. kir. város. É. n. Bp. 25, 20, 30, 42, 45, 51, 54, 50, 07, 429, 439—440. 9. A Nyitra megyei Privigyei-járás Chrenóc n. községéről: Sziklay János—Borovszky Samu: Nyitra vármegye E. n. Bp. 127. — Kristó Gyula: Csák Máté tartományúri hatalma. Bp. 1973. 15- és 29. lap, 28. és 29. jegyzet 10. „Tibi Badun Pristaldo suo Dominus Вех Andreas precipit et demandât ut comitem Hudkonth in terra Bebuce introducas. Anno MCCXXIII. per manus Joannis Archiepiscopi". Fejér G.: Codex diplomaticus III. 2. 305 (Tévesen az 1233. évi oklevelek közt; a dátumot korrigálja: Szentpétery 400, 416. 11. Szentpétery 482. — O. L. Dl. 39.075 (1262 évi átirat) és O. L. Dl. 39.076 (1520 évi átirat). 12. Fejér С D. IV. 2. 414. — Szentpétery 543. 13. Fejér С D. IV. 2. 59. — Szentpétery 930. — С L. Beniczky es. lt. 1250 14. A Turóc megyei Pribóc egyházának kegyurai a XVI. század derekáig a Kürtösi Badontól származó Mikefalvy Micsinszky család tagjai voltak; utóbb a Mikefalvi Micsinszkyeknek leányági utódai, a Beniczkyek. — Zolnay L. i. m. Ars Hungarica 1978/2. 182. A pribőczi templom mai képe: ugyanitt, 2. kép. 15. Fejér С D. IV. 2. 59. — Szentpétery 930. 16. NAGY IVÁN i. m. adatai Fejér С D. V. 1. 315. lapjára hivatkozással. — A Nyitra megyei Bacsic faluról: H. O. VI. 169. — Sziklay J.—Borovszky S. i. m. 110. •— Fügedi Erik: Nyitra megye betelepülése. Bp. 193. 50. — Kristó Gy. i.m. 14. — A Detrefiak—a Balassa-ősök — nógrádi és honti birtokairól, ZOLNAY L.: Donch mester és a Balassák ősei. Turul, 1937. 37.— HÁZI JENŐ: Egy adat Liptó megye kialakulásához. Századok, 1947.138. 23