Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Közlemények - Praznovszky Mihály: Adalékok a múlt század első felének nógrádi történetéhez (forrásközlés)

csak magyarul taníthat az illető!) Az elöljáróság kapva kapott a felajánláson, s köszönetük kifejezése mellett kérték, hogy hasson oda a gróf: a város másik földesura, Balassa Sándor is tegyen hasonló szellemű felajánlást. (Nem tett.. .)* Ugyanebben az évben kérvényüket a megyei közgyűlés elé is vitték. November 9-én a közgyűlés tárgyalta kérésüket s megbízta a főszolgabírókat, hogy járásukban szorgalmazzák a nemesi megajánlások megtételét. Hárman már a gyűlésen jelentkeztek : Kubinyi Ferenc évi 200 Ft-t adott három éven át erre a célra ; Gasparik Kázmér váci kanonok évi 250 Ft-t két éven át ; míg Bekker János alesperes és vadkerti plébános évi 200 Ft-t juttatott két éven át az építési költségekre. Nekik is volt kikötésük: a tanítás magyar nyelvű legyen s az egyik tanító csak a lányokat tanítsa. (A felajánlásban az az érdekes, hogy Kubinyi evangélikus létére támogatta a katholikus iskolát egy meglehetősen megosztott felekezetű megyében.)

5 A helyiek sem tétlenkedtek. 1833-ban egy küldöttséget választottak, amelynek az volt a feladata, hogy adományokat gyűjtsön az iskola építéséhez. Megbízólevelükben meghatározták akciójuk célját, s ebből jól tükröződik a kor hangulata: ,,. . . világos lenne az, hogy a világ minden részein az Emberiség méltóságát az Esz ki pallérozásában helyheztetik, és ennél fogva a Polgárosodás lépcsőit is az Értelem kiművelődéséről mérik." Ez a küldöttség eredményes munkát végzett. Tagjai közül Dévény István járt Bécsben és Pozsonyban. Nováky Ferenc ügyvéd is utazott ebben az ügyben, de ő maga is tett felajánlást. Geróza János kezelte a pénztárt. Hummer Ferenc szerezte be az építőanyagot, Zolnay István a napszámosok felvételéről gondoskodott. Bozda Mihály háládatlan feladatot végzett: a megajánlott támogatásokat kellett begyűjtenie. Ráth Ferenc volt főszolgabíró is sokat utazott támogatások szerzésére; Aninger Ferenc is szervezett, de ezen felül ingyen bádogos munkát is végzett az épületen. Rajtuk kívül még sokan mások is segítettek, tehát igazi társadalmi összefogás jött létre az iskola felépítésére.

6 Ezeken az egyéni felajánlásokon kívül a vármegye úgy is segített, hogy az új megyeházára készítendő címer költségeire tett felajánlásokból a be nem folyt összeget átadta a városnak. Ezt még be kellett gyűjteni s Bozda Mihály ismét útra kelhetett. . . így gyűlt össze végül is 4500 Ft, amely ugyan kevésnek bizonyult, mert az iskola elkészülte után még 580 Ft-al adósak maradtak a kőművesnek.

7 Az építés mindezek után gyorsan folyt. 1834 májusában helyezték el az alapkövet s még azon év november 15-én át is adták az iskolát. Az épületben három tanterem volt, később tanítói lakásokat is építettek hozzá Fiúk-lányok egyaránt jártak ide, ha nem is közös osztályba. Típusát tekintve a nagyobb mezővárosi iskolák közé tartozott. Az első osztályban a heti óraszám 22, a másodikban 22 és fél. Tantárgyak: biblia ismeret, katekizmus, olvasás, helyes- és szépírás, számtan („alkalmazva a mezei gazdaság és háztartásra") az erkölcsök és illemszabályok, a latin nyelv elemei (ez nem mindenkinek) továbbá a levél és a nyugta írás, kereskedői könyvvitel, ,,a számtanból még a hármas és társaság szabály, alkalmazva az iparra, kereskedésre, a leendő iparosoknak még a mérés és rajz." Az első osztályba ekkor 61, a másodikba 31 fiú, a lányosztályba pedig 53 tanuló járt. A magyar nyelv mellett még szlovákul is tanítottak. A felső osztály tanítója Fábry György volt. Érdekesség, hogy 1835—1839 között nyomtatott értesítőket adtak ki.

8 A Nemzeti Iskola a Fő utcán, a mai Rákóczi úton volt. Körülbelül ott, ahol most az étterem és a könyvesbolt van. Borovszky írja, hogy a kath. elemi leányiskolától 186