Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Közlemények - Zólyomi József: Nógrád megyei szlovákok

IRODALOM ACSÁDY. Ignác. 1896. Magyarország népessége a pragmatica sanctió korában 1720—21. Bp. BELITZKY, János 1974. Nógrád megye története I. Salgótarján. BÉL, Mátyás 1742. Notitia Hungáriáé novae historico-geographiea. CHOBOT, Ferenc 1913. A romhányi plébánia története. Bp. CSILLÉÉ,Y, Klára 1972. A magyar nép bútorai. Bp. DAJASZÁSZYNÉ DIETZ, Vilma—MANGA, János 1954. Nógrádmegyei szabadrajzú hímzések. (Magyar népművészet XIX.) Bp. ECKHARDT, Ferenc 1958. A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780—1815. Bp. FÉNYES, Elek 1837. Magyarország s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest. FÜGEDI, Erik 1900. Agrár jellegű szlovák település a török alól felszabadult területen. Agrártörténeti Szemle, VIII. 3. 313—331. 1909. Békéscsaba újratelepítése. Békési Élet I. HARMATI, Béla 1930. Az ősagárdi ág. hitv. evangélikus egyház története, ősagárd. KÁLNAY, Nándor 1884. Csesztve község története és leírása. Bp. KNIEZSA, István 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai I-—

II. Bp. KRUPA, András 1970. Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békéscsaba. MAKKAI, László 1954. Nógrád megye története 1848-ig. In.: Nógrád megye műemlékei. Bp. MALONYAY, Dezső 1922. A palócok művészete. Bp. MANGA, János 1950. A török háborúk emlékei a magyarországi szlovák népdalokban. Ethnographia, 1956/3. 1909. Egy magyarországi szlovák falu. Népi Kultúra-Népi Társadalom. II—

III. 1973. Magyarországi szlovákok. Népi Kultúra-Népi Társadalom. VII. 1975. Slovenské etnické skupiny v Madarsku. Národopis slovákov v madarsku. Bp. MOCSÁRY, Antal 1820. Nemes Nógrád vármegyének históriái, geographiai és statisztikai esmértetése. Pesten. NAGY, Iván 1858. Balassa-Gyarmat. Űj Magyar Múzeum. VIII. RADVÁNYI, Ferenc 1710—1710. Colloctanea ad históriám Comitatus de Nógrád. (OSZK. Fol. Lat. 315.) SCHRÄM, Ferenc 1908. Kisnógrád megye történeti néprajza (1686—1848). Levéltári Szemle. 3. SIRÁCKY, Ján 1903. Stahovanie Slovákov na Dolnú zem v 18. a 19, storoci. Slovensky národopis, XI. SOMOGYI, Miklós 1905. A hazai vándoripar és vándor kereskedés. Bp. ZÓLYOMI, József 1975. Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII—

XIX. századi történetéhez. Nógrád megye Múzeumok Évkönyve. 21. JEGYZETEK 1. BELITZKY, J. 1974* 139—140. 2. MAKKAI, L. 1954, 50. 3. A megye nemességének többsége Fülek és Zólyom városába menekült, innen irányították a gazdálkodást majorsági földjeiken a török háborúk alatt. (Nógrád megye Levéltára) — továbbiakban NmL. — XV. 2. NAGY IVÁN iratgyűjteménye, 1663.) 4. A megyénket is érintő publikációk közül csak néhányat említünk: FÜGEDI, E. 1960, 313—331., Uő.: 1909, 50— 05., SIRÁCZKY, J. 1900., MANGA, J. 1975, 30—32, Uő.: 1909. 5. Eddigi ismereteink szerint szervezett újratelepítésre сзак Balassagyarmaton került sor. 1090-ben a város két bérlő földbirtokosa egy-egy jobbágyot bízott meg az 1003-ban elpusztult település benépesítésére. NAGY, I. 1858, 223—224. 0. SIRÁCZKY, J. 1903. 7. CHOBOT, F. 1913, 71. és NmL IV. 31. Processus terminati 1754/1172. 8. KÁLNAY, N. 1884, 8. 9. NmL. IV. 1. Közgyűlési iratok, F. 1771/44—80. 10. Uo. Z. 1749/1. 11. NmL. IV. 31. Processus terminati 1701/1497. 12. Példaként megemlítjük, hogy Kökényesnek 5, Herencsénynek, Ósagárdnak 5—5, Bánknak 7, Vanyarcnak pedig 13 földesura volt azonos időpontban. SCHRÄM, F. 1908, 665. és NmL. IV. Instantiae 1793/207. 13. HARMATI, B. 1930, 4. 14. KÁLNAY, N. 1884, 9—22. 15. NmL. IV. 1. Processus terminati 1754/1172. 10. NmL. IV. 1. Közgyűlési iratok Z. 1749/1. 17. KÁLNAY, N. 1884, 8. 18. NmL. IV. 1. Közgyűlési iratok 1/1714/98—3—19. 174