Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Közlemények - Vonsik Ilona: Egy munkásdinasztia élete a XIX–XX. században

JEGYZETEK 1. A Pallas Nagy Lexikona. II. köt. Bp. 1893. 30. p. Aranyos-Marót nagyközség Вагз megyében, a Zsitva mellett. Bars megye székhelye. Lakossága 2541 fő, ebből 1483 tót, 827 magyar és 220 német. 2. Magyar Statisztikai Közlemények. 1890-es népszámlálás. I. köt. 490. p. 3. Bányászati és Kohászati Lapok, Selmeczbánya, 1894. 87. p. 4. Uo. 1910. július—december. 683. p. 5. Uo. 1897. 318. p. 6. Uo. 1897. 319. p. 7. Népszava, 1903. július 9. A Jancsi-bankó a tőkés kizsákmányolás egyik formájának népies elnevezése. A lényege, hogy a munkabér egy része helyett utalványt kapott a munkás, melyért a munkáltató által fenntartott üzletekben kellett élelmezési és ruházati cikkeket vásárolnia, sokszor 50—60 százalékkal magasabb áron, mint a piacon. Bár a XIX. század végén törvényesen tiltották a Jancsi-bankót, a tőkések e tilalmat számos езеМЬеп nem vették figyelembe. 8. Salgótarjáni Lapok, 1902. augusztus 3. 9. Bányászati és Kohászati Lapok, Selmeczbánya, 1897. 368—369. p. 10. Uo. 1897. 349. p. — A társpénztár „A bánya- és kohóiparban elterjedt középkori eredetű önkéntes munkásbiztosítási intézmény. Magyarországon a társpénztárak létesítését az 1854. évi osztrák bányatörvény tette kötelezővé. Formálisan az illetékes bányakapitányságok felügyelete alatt álló, választott vezetőséggel bíró önálló egyesületek voltak, valójában az illető bánya- vagy kohóüzem igazgatóságának befolyása mind a pénzkezelés, mind a vezetés tekintetében korlátlan volt. A társpénztárak tagja az üzem állandó, 15 évnél idősebb, 45 évnél fiatalabb munkása lehetett. Járulék címén a munkás jövedelmének 4—5%-át vonták le, ehhez még az üzem vezetősége ún. „adományokkal" járult hozzá. Az alapszabályok szerint a tagok táppénzt, általában 10 évi folyamatos szolgálat után nyugdíjat, rokkantsági segélyt kaphattak. Elbocsátás esetén a tag többnyire minden jogát elvesztette . .." Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Bp. 1972. 584. p. 11. Matematikai és Természettudományi Közlemények. XI. köt. Bp. 1876. 83. p. 12. Bányászati és Kohászati Lapok, Selmeczbánya, 1894. 190. p. 13. Salgótarjáni öblösüveggyár Munkásfelvételi Törzskönyve, 1926. 14. Nógrád megyei Levéltár (továbbiakban NmL) XI—3. III. r. e. A Salgótarjáni Üveggyár Rt. igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentése. 1938. 15. Üvegipari Munkás, 1929. május 4. 16. JENÉI KÁROLY: A Salgótarjáni Öblösüveggyár története. 1892—1967. Kéziratgyanánt, 17. NmL XI—3. I. r. e. A Salgótarjáni Palacküveggyár Rt. 1929-es üzleti jelentéséből. 18. NmL XI—3. III. r. e. A Salgótarjáni Üveggyár Rt. igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentése. 1937. 19. Uo. 1938. 20. Uo. • 21. Uo. 1939. 22. Uo. 1941. 23. Uo. 1943. 24. Uo. 1936. 25. Uo. 1935. 26. Uo. 1937. 27. Uo. 1942. 28. Uo. 1941. — Magazin, élelemtár, a gyárak, üzemek mellett létesített „árúház". A munkaadók által fenntartott magazinok az ún. „jóléti intézmények" közé tartoztak, csak saját dolgozóinak élelemmel és iparcikkekkel való ellátását szolgálták. Hitelkönyvre lehetett vásárolni s a vásárolt cikkek ellenértékét a dolgozók fizetéséből levonták. E „jóléti intézmény" ugyanakkor a tőkés kizsákmányolás egy formája volt, mert a munkáltatók nagykereskedelmi áron szerezték be az élelmezési és iparcikkeket s a kiskereskedelmi árnál is magasabb áron adták el. A munkások mégis vásároltak a magazinokból, hiszen ha dolgoztak, hitelt is kaptak. Ugyanakkor a munkáltatók a magazinokat is felhasználták a munkásság fékentartására. Sztrájk idején pl. bezárták üzleteiket, hogy ezzel is kényszerítsék dolgozóikat a munka felvételére. 29. MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Archívuma. 22. fond, 3. f. cs. 2. ő. e. 1952—1950. Az öblösüveggyár pártválasztmányi ülésének jegyzőkönyve. 1953. X. 31. — Varga Sándor nyugdíjas üveggyári SzB titkár közlése. 30. Uo. 1952. VIII. 16. 31. Uo. 22. fond, 3. f. cs. 9. ő. e. 1949—1955. Pártaktíva ülés jegyzőkönyve, 1953. XI. 27. 32. Uo. Nagyaktíva értekezlet jegyzőkönyve, 1954. április 17. 33. Uo. 22. fond, 3. f. cs. 2. ő. e. 1952—1950. öblösüveggyár pártbizottsági ülés jegyzőkönyve, 1955. január 19. 34. Uo. 2. fond, 8. f. cs. 3. ő. e. Műszaki aktíva értekezlet jegyzőkönyve, 1958. szeptember 24. — 22 fond, 3. f. cs. 9. ő. e. Nagyaktíva értekezlet jegyzőkönyve, 1954. augusztus 17. 35. Uo. 2. fond, 8. f. cs. 15. ő. e. 1958. Termelési értekezletek jegyzőkönyvei. 1958. november 3. 30. ÜM Salgótarjáni öblösüveggyár Szociálpolitikai Csoport adatszolgáltatása. 162