Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Zolnay László: A Madách család eredete

sorába.

7 Dobák, Vacyk és Tyba ugyancsak IV. Béla király udvari emberei; a főként Hont megyében birtokos Lámi (Dacsólámi) Dacsó, Nényei Luka, Bátorfalvi Bátor, Palojtai s a Hliniki Harabor család megalapítói.

9 Munkámmal sikerült a Kürtösi Nyaradtól származó családok történetét teljesebbé tennünk, egyben azonban nemzetségeink történetéből az önálló ,,Dobák nemzetséget" ki kellett iktatnunk. A családok eleinek birtoklástörténetére, eredethelyére is újabb fény derült A Nyárád-fiak ugyanis egészen 1243-ig örökségként, hereditásként birtokolják a Nyitra megyei Chrenóez birtokot

9 és az ahhoz tartozó falvakat. 1251-ben viszont a család tagjait a nógrádi két Kürtös faluról — Kis és Nagy Kürtösről — Kürtösinek nevezik. A Nyaradtól eredő négy férfiúnak s utódainak minden más birtoka, tehát a nyitrai Chrenóez hereditás s a nógrádi Kis és Nagy Kürtös kivételével valamennyi birtok 1243/51-nél későbbi akvizíció; azok megszerzésének körülményeit mind ismerjük, így tehát a Nyárád fiak őseredeti birtoka a nyitrai Chrenóc s a nógrádi Kis és Nagy Kürtös volt. Tanulmányom előbb Kürtösi Radon comes adatait ismerteti. Ezután megnézzük az — egyes íróink által önálló genusként említett — Dobák nemzetségnek birtoklástörténetét és genealógiáját. Harmadjára a Radontól eredő Madách családnak s testvércsaládainak a XIV. század második feléig terjedő emlékeit idézzük fel. II. Kürtösi Radon comes (Radun, Dona, Naradun, Buna) 1223-ban II. Endre király pristaldusa ; ura parancsára a zólyomi ispánság liptai kerületében Hudkonth comest Revuca föld birtokába iktatja.

0 1231-ben — a II. Endre királynak jószolgálatot tett — Behar, Semel fia a királytól, annak Zólyomban kelt oklevelével, a liptai Bobrocz, Hódos falut kapja. Iktatása „per fidelem nostrum Buna ( !) filium Narad ministeriaiem nostrum de Lipto" megy végbe.

11 1235-ben Radun — a pristadusként, majd liptai ministerialisként említett királyi ember — II. Endre királytól két tetemes földbirtokot kap. Mindkettőt a zólyomi erdőispánságban. Egyik a túróci distriktusban fekvő tíz ekére való Pribóc.

12 Másik az a hatalmas, zólyomi, Garam parti jószág, amelyben utóbb 1250-ben Radunt s három fiát IV. Béla király is megerősíti.

13 Ebből a XIII. század derekán még névtelen birtokból alakul ki a Radon s utódai által alapított s részben személynevüket őrző Garamszeg (más nevén Gálfalva, Radun egyik unokájáról, Gálról), Petőfalva, Illésfalva, Lukavica, Nagyrét (Veliká Luká), Farkasfalva (Radonnak Volkan nevű, 1252—82 közt említett fiáról). 1235. évi jelentős birtokszerzései ellenére Radun comes nem települt meg ezeken a zólyomi, illetve túróci birtokain, bár meglehet, hogy még о maga (s nem utódainak valamelyike) volt a máig álló túróci Pribóc falu Szent Simon és Juda patrociniumát viselő plébániatemplom építője és patrónusa.

14 Radon 1235 — tehát zólyomi Garam parti és túróci, pribóci birtokszerzése — után is a királyi udvarban élt. A tatárjáráskor IV. Béla király kíséretében ő is Dalmáciába futott az oda menekülő királlyal. A tatárjárás után is a király szolgálatában áll, immár három fiával, Tamással, Madáchcsal és Tóbiással együtt. 1250-ben, amikor IV. Béla király Radont és három fiát megerősíti zólyomi, Garam menti — még II. Endre királytól kapott — birtokában, úgy írja: ,, . . . cum propter insultum Tartarorum ad partes maritimas processissenras, quidam nomine Radun nobiscum circa 13