Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Spáczay Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában

I mely szerint a költőt 1853. május 7-én helyezték szabadlábra. Ugyanis a pár nappal korábban hozott rendeletet minden bizonnyal 7-én hajtották végre. Ez a szabadlábrahelyezés — melyben sógorának, Fráter Pál alispán kitartó utánajárásának is része volt — még nem jelentett teljes szabadságot, Pestet egyelőre nem hagyhatta el. Hazatérésének ideje (Csesztvére) csak 1853. augusztus 20-án, Szent István napján jött el. (Ld. Staud Géza i. m. 22. old. és Balogh Károly i. in. 62. old.) 89. NmL. Nmf. iratok, 1853. év, 2912. sz. 90. U. ott. (Az irat magyar nyelvű) 91. NmL., Nmf. iratok, 1853. év, 44(52. sz. 92. Rossz volt az értesülés, mert Madách csak augusztus 20-án érkezett haza. 93. NmL., Nmf. iratok, 1853. év, 5688. sz. 94. NmL., Nmf. iratok, 1853. év, 5937. sz. 95. Nógrád megye Levéltárában, Salgótarjánban végzett kutatásaim alkalmával segítségemre volt az 1981-ben elhunyt dr. Schneider Miklós levéltárigazgató és Leblancné dr. Kelemen Mária levéltáros. Ezúton is köszönetet mondok érte. 96. A továbbiakban rövidítve: H. H. St. A. (Házi-Udvari- és Állami Levéltár) 97. „Művelt Nép" tudományos és ismeretterjesztő kiadó Budapest, 1955. 98. Lehetséges, sőt valószínű, hogy az eredeti iratokból ezt jobban meg lehetne állapítani, de a rendelkezésemre álló mikrofilmből ez sokkal nehézkesebb. 99. A Cs. kir. Külügyminisztérium Tájékoztatási Hivatala. 100. „Rittmeister" 101. H. H. St. A. Informationsbüro (a továbbiakban Inf. Büro) des К. к. Min. d. Äussern. 1852. — 827 — 8. В. M. 102. Teljes nevén Johann Franz br. Kempen von Fichtenstamm (1793—1863). Bécsújhelyen végzett katonai akadémiát. 1815-ben már vezérkari tiszt. 1848-ban a bécsi forradalom ellen harcolt. 1849 őszén a csendőrség főfelügyelőjévé léptették elő. Ténykedései közé tartozott, hogy a csendőrségbe a rendőrséget is beolvasztotta. 1851-ben Bécs katonai kormányzója lett. Ezáltal a politikai rendőrségi ügyek is hatáskörébe kerültek. Rendőrminisztersége idején hírhedt besúgórendszert épített ki. A magyarokat gyűlölte. Végül mégis kegyvesztett lett: 1859-ben elbocsátották. (Részletes életrajzát Id.: Tóth Gyula (szerk. stb.) i. m. 100. old.) 103. U. ott, u. azon számhoz csatolt irat. 104. U. ott, u. azon számhoz csatolt irat. 105. A Podhorszka, illetve a Podhorszky nevet ezúttal is elírták. 106. Helyesen Hinkó. 107. U. ott, u. azon számhoz csatolt irat. 108. Meg is lett az „eredménye", 10 évre ítélték. Azt viszont javára könyvelhetjük el, hogy Madách Imrét — a többi vádlottal ellentétben — nem keverte bele a dologba. Még 1889-ben megjelent könyvében (Podhoray Podhorszky Mária: Egy államfogolynő naplója. Székesfehérvár, 1889.) sem említi a költőt. (Végül is Podhorszky Máriának nem kellett letöltenie a 10 évet, 1857-ben amnesztiában részesült.) 109. H. H. St. A. Inf. Büro, 1852., 874. В. M. 110. H. H. St. A. Inf. Büro, 1852—1108., 342. 111. U. ott, u. azon számhoz csatolva. Említést kell tenni a Madáchnál tartott házkutatásokról szóló jelentések egymásnak ellentmondó adatairól. Honnan, miből eredhetnek ezek az ellentmondások? Legelőször is figyelembe kell vennünk azt, hogy több, különböző időpontban végzett házkutatásról van szó, amely az ezzel kapcsolatban idézett iratok dátumából is kitűnik. Például a most idézett és Kassán 1852. okt. 28-án és Nagyváradon 1852. november 2-án kelt irat szerint Madáchnál nem tudtak házkutatást tartani, mert már a pozsonyi hadbíróság őrizetében van. Az 1852. nov. 8-i jelentés szerint mégis csak volt Madáchnál egy házkutatás, annak dacára, hogy ő akkor már régen le volt tartóztatva. Az erről szóló szűkszavú jelentést minden lényeges mozzanatában ismertettem. (Ld. OL. D. 44. MCG. titkos, 1852. évi 2844. alapsz., № 8800 G/3195 Res. jelzetű iratot.) Legérdekesebb az 1853. április 14-én kelt irat, amely ugyan nem is kifejezetten házkutatásról szóló jelentés, itt a hangsúly a házkutatás alkalmával talált bűnjelen (báró Schmidt Amália szül. Podhorszky igazolása Reiter Ignác névre), de ebből az is kitűnik, hogy 1853. április 14-ét megelőzően is volt házkutatás Madáchnál (megint csak távollétében), de ekkor nem Hinkóval egyidőben, hanem Bory Istvánnal egyszerre. (Ld. NmL. Nmf. 1853. év, 2306. sz.) Mi több, még egy 1853. dec. 27én Pozsonyban kelt (amikor Madách már szabadlábon volt, de rendőri megfigyelés alatt) ,,Referátum"-ból is egy újabb házkutatás derül ki, amelyet a fő-szövegben már nem tartottam érdemesnek idézni: Madách földbirtokosnál tartott házkutatás eredménye, hogy semmi gyanúsat, sem Kossuth dollárokat sem egyéb terhelő iratot nem találtak. (OL. D. 44. MCG. titkos, 1853. év, 4900 alapszám, 25256/5417/Pz. Res.) 112. Valószínűleg meg is kísérelték, hogy beismerő vallomást csikarjanak ki tőle s ennek érdekében tettleg is bántalmazhatták, u. is életrajzírói közül többen is (Balogh Károly, Voinovich, Becker Hugó) úgy tudják, hogy vizsgálati fogsága idején a pozsonyi Vízikaszárnya-börtönében meg is botozták. 113. Megjelent: Salgótarján története e. kötetben, Salgótarján, 1972. A várossá alakulás 50. évfordulóján. Főszerkesztő: SZABÓ BÉLA. 114. Valószínűleg elírás. Madáchot 1852. augusztusában tartóztatták le. 107