Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy művelődési eszmény bizonyítéka

JEGYZETEK ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Ipolyi Arnold elnöki megnyitó beszéde a Magyar Történelmi Társulat 1885. júL 3—6-án, Budapesten tartott kongresszusán. = Századok, 1885. 8. füzet 7. p. 2. Módszertani szempontból hasznos gondolatokat adott: Havasi Zoltán: Kultúránk írott és nyomtatott emlékeinek kutatása. = Magyar Könyvszemle, 1979. 4. sz. 347—368. p. Vörös Károly: A 19. sz. második fele tömegkultúrájának kutatási kérdései. = Századok, 1971. 1. SZ. 125—133. p. 3. Lásd Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára mint egy nemzedék műveltségének tüköré = Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 1980. 119—135. p. 4. Választott szempontunk, a művelődési eszmény fontosságára R. Várkonyi Agnes irányította figyelmünket, többek között : R. Várkonyi Ágnes : Nagy Iván, a történész. = Palócföld, 1981. 5. sz. 19—21. p. 5. Ipolyi Arnold: i. m. 6. p. 6. Dolgozatunkban ennek a csoportnak a körvonalazását, művelődési elképzeléseik bemutatását R. Várkonyi Ágnes : A pozitivista történelem szemlélet a magyar történetírásban (Bp. 1973. Akad. Kiadó 1—2. köt.) с. a korszak szellemi mozgalmait átfogó műve alapján végeztük el. A század végén fellépő csoportok szellemi arculatáról: Német G. Béla: a magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. A kiegyezéstől a századfordulóig. Bp. 1981. Akad. Kiadó. 7. Az 1872-ben Kecskeméten, 1876-ban Szegeden, 1879-ben Székesfehérváron megrendezett általános iparkiállítások után a székesfővárosban az első nagyobb szabású országos kiállítást 1885-ben rendezte meg a közgazdasági kormányzat az országos iparegyesület kezdeményezésére. Ezt követően szakkiállításokat rendeztek, majd az 1896-iki országos ezredéves kiállítás következett e sorban. 8. György Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai Bp. 1886. 1. p. Akönyvtárak korabeli állapotát e könyv segítségével írtuk le, kimutatásainkban (táblázat, grafikon) ennek adatait használtuk. A magyarországi könyvtárakról még: Berlász Jenő: Könyvtári kultúránk a XVIII. században. Bp. 1939. F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár Története a szabadságharcig. Bp. 1959. Pajkossy Györgyné: Az Egyetemi Könyvtár története. 1690—1774-ig. = Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis .. . 1968. Tóth András: A pesti egyetemi könyvtár a modern fejlődés útján. = Tanulmányok Budapest múltjából IX. köt. Bp. 1956. 9. Lásd Tőkés: A házi könyvtárakról. = Vasárnapi Üjság, 1881. 7. sz. 101—102. p. 10. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattára (a továbbiakban: MTAK Kézirattára), Magyar Irodalmi Levelezés 4-v. 83. sz. Nagy Iván levele 1854. jún. 18. Balassa gyarmatról. 11. MTAK Kézirattár, Ms 786/101—114 Nagy Iván levelei 1882-ből, Horpácsról Vö. ezt Gárdonyi A.: Közkönyvtári kézirathasználat a XVIII. sz.-ban. = Magyar Könyvszemle, 1938. 379—381. p. Nagy Iván 1878-ban költözött véglegesen haza Horpácsra, az Egyetemi Könyvtárban szerzett gazdag könyvtárosi tapasztalatokkal. (Erről lásd Kovács Anna: i. m.) Itthon a megyében Losonczon két nagyobb könyvtár: a városi és a főgimnázium könyvtára, a legközelebbi a Nógrád vármegyei Kaszinó-egyesület könyvtára Balassagyarmaton volt. Arról, hogy milyen könyvtárral, könyvanyaggal érkezett nincsenek adataink, erre vonatkozóan egyetlen utalást, megjegyzést találtuk betűrendes könyvkatalógusában (NmL. NI. А/Ш—7. : ,,A H betűjegy azt jelenti, hogy a könyv 1873—74. Horpácsra kivitetett." 12. Thallóczy Lajos: A történelmi anyagról. = Századok, 1885. 8. füzet. 24—53. p. Thallőczy Lajos a M. Történelmi Társulat másodtitkára, akkor a cs. és kir. közös pénzügyminiszter levéltárának igazgatója, az Akadémia levelező tagja a könyvtárakról, de főként a levéltárak helyzetéről beszélt. Könyvtárakra vonatkozó indítványának lényege: a nyilvános nagykönyvtárak könyvkészletét fejlesszék bizonyos irányban. Ezen belül az MTA Könyvtára legyen az összes külföldi társaságok kiadványainak birtokában: az Egyetem Könyvtára kövessen encyclopaedicus irányt, a Nemzeti Múzeum Könyvtára tökéletes és teljes magyar nemzeti könyvtár, a Történelmi Társulat pedig állítson föl magyar történelmi szakkönyvtárt. 13. Nagy Iván könyvtárának katalógusai, feljegyzések. — Nógrád megyei Levéltár Nagy Iván akadémikus történész iratai, (a továbbiakban NmL. NI. A/III — melyek közül dolgozatunkban, ha külön nem jelöljük az 1864—66-os szakkatalógusára (А/Ш—6) hivatkozunk. 14. György Aladár: i. m. 444. p. 15. MTAK Kézirattár, Ms 786/101—114. E levelekből látjuk, hogy az irodalom egész köre és fajtája a folyóiratoktól — zsebkönyvekgyászjelentések — a ponyvairodalomig érdeklődése körébe tartozott, sőt ebből még a szakácskönyvek sem maradtak ki. V. ö. : OSzK Kézirattár Levelestár 1908-1, Kazinczy Gábor levelei Nagy Ivánhoz. 16. V. ö.: Brassai: Egy pár szó a naptárakról. = Vasárnapi Üjság, 1854. 40. 356—357. p. (Küllős Imola: Régi magyar kalendáriumok. — Élet és Tudomány, 1978. 1555—1557. p.) 17. Hunfalvy Pál: A nyelvtudományok jelen állása. = Budapesti Szemle, 1858. r

U. és VIII. füzet. 87—145. p. 239