Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

zása után kérdéses, hogy a viszonyok nem változnak-e meg gyökeresen? A gyár végül is 1900-ig élvezte az állami adókedvezményt.

136 A katalinthutai gyár 1917-ben szüntette be termelését. MÁLNAPATAK ÉS A HOZZÁTARTOZÓ GYÁRTELEPEK Az Ipoly felső völgyében, hol az erdősségek között a helységek száma megritkul, az utolsó nagyobb település, az Ipoly forrásvidékétől mintegy 13 km-re fekvő Málnapatak. A lakossága a hozzátartozó pusztákon élt nagyobb számban, s egyik legjövedelmezőbb kereseti forrásuk a faipar, de a község határában található üvegipar is jelentős szerepet töltött be. Málinapatak határában a következő üveggyárak voltak: Látka, Farkasvölgy, Hámor, Jópatak, Málnapatak üveggyártelep. Pesty helységnévtára 1863-ban Málnapatakon két gyárat jegyzett fel a település határában. Az egyik a Szamotercs pusztán 1852 óta, a másik Látkán 1840 óta üzemelt. Hámor pusztán 1841-től vasgyár volt. A 19. század végén a Zichy seniorátusnak, Kuchinka I. K. örököseinek és a Kolléner testvéreknek volt nagyobb birtoka Málnapatakon. A Kuchinka birtok 1487 kat. holdból állt, ebből erdő 1071 kat. hold. Bükk és tölgyfáját tűzifaként gyárukban használták fel.

137 A községhez tartozó gyártelepek: LÁTKA A látkai üveggyár ezen a területen a legrégibb. Valószínűleg a Sauer-féle bzovai üveggyár egyik kemencéjét telepítették ide, az 1840-es években.

138 A huta 1873-ban már Zönke Cornél tulajdonában volt.

139 Egy kemencéjében táblaüveget készítettek. Látkát 1891-ben

140 a Kossuch cég bérelte Bárdos Á. táblaüveggyáraként. A gyár 25 km-ire feküdt a losonci vasútállomástól. Berendezéséről csupán annyit tudunk, hogy vizierővel hajlott zúzdája mellett egy olvasztó kemencéje volt. 1891-ben 2600 q üveganyagot 1300 Ft, segédanyagot 10 500 Ft, valamint 7200 q tűzifát 9000 Ft értékben használtak fel. Termelésük mintegy 29 000 schok mennyiségű, 35 000 Ft-nyi ablaküveg volt. A munkások bérét és egyéb költségeket néni számolva a gyár nyersanyaga, amit feldolgozott csupán 14 200 Ft volt. 1891-ben 250 munkanapon termelt a gyár. Munkásainak száma 22 fő volt, akik naponta 50—200 krajcárt kerestek. Látka 1892-ben az előző évhez hasonló mennyiséget használt fel üveganyagból és tűzifából. Termelése is 35 000 forint értékű ablaküveg volt. 1894-ben még a Kossuch cég bérletében találjuk, ahol egy üzleti alkalmazott mellett 24 munkás dolgozott. A felhasznált hajtóerő egy 4 m esésű vízkerék volt, 5 LE teljesítménnyel. A gyár egy közönséges olvasztó és egy nyújtókemencével rendelkezett. Tégelyeinek száma 7 volt, az ömlesztett anyag súlya tégelyenként 275 kg. Ebben az évben már csak 1800 q kvarcot és 6000 m

3 tűzifát használtak fel. Termelése is csak 3000 q táblaüveg, mintegy 30 000 Ft értékben volt.

141 A látkai gyár munkásainak keresete 1894-ben a következőképpen alakult: üvegfúvó munkás 50—70 Ft, üvegfúvó segéd 15—18 Ft, nyújtó 47—50 Ft. Juttatásként ingyenes lakást, földet ' és tehéntartásra 10 Ft-ot kaptak. A havi munkabér alacsonyabb, mint a rege-