Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében
készített. 128 A gyár 1869-ben Kossuch János Családi Betéti Céggé alakult át. Ekkor a gyárnak már 260 fős munkásgárdája volt. A technikai fejlődést mutatja, hogy Magyarországon először 1866-ban itt Katalinhután vezették be a gőzerővel történő csiszolást. Üvegmetszésben is jeleskedtek, az 1867-es koronázásra felajánlott kettősfalú csészét is itt köszörülték. 129 Az 1873-as bécsi kiállításon is szerepelt a cég, a 9 magyarországi üveggyáros 11 üveggyára között. Az 1878-as párizsi világkiállításról Görög István számolt be, 130 és a gyár-e| ról a következőket írta: ,,A marsmezei nemzetközi versenytéren, csak egyB magyar üvegiparos jelent meg. A Kossuch János czég Budapestről, mely kü-Ж lönféle üvegeket, poharakat és üveghordókat állított ki. Bemutatott tárgyai» igen jellemzik a magyar ipart. Elismerésünket nem tagadhatjuk meg tőle,l| hogy ki mert állani a versenytérre s kiállított néhány olyan tárgyat, mely | versenyezhet a külfölddel, és méltón, mert megmutatta, hogy Zahn nyomdo- \ kait követve, a magyar ipart minden tekintetben virágzóvá teszi s azon polczra emelni igyekszik, melyen a külföldi áll." (kiemelés — Sz. F.) Az 1883-as losonci iparkiállításon a társas cég gazdag üvegkiállításáért díszokmányt kapott, de kitüntették a gyár néhány munkását is: Kreutz Henrik fúvómester, Kellner József fehér üveg fúvómester, Kinzl Ferenc zöld üveg fúvómester, Siraky Ferenc üvegköszörűs, Aschenbrenner Gusztáv üvegmetsző, Nemetz Eduárd üvegmetsző tanuló, Stekler Cavalier Ferenc üvegmetsző, Reif Vencel esztergályos és mintakészítő emlékokmányt kaptak. 131 Az 1885-ös országos kiállításon a kilenc kiállító között volt a Kossuch cég is. A katalinhutai gyárban készült „velencei üvegcsillár" is bemutatásra került. Ezt az üvegfajtát a kiállításon egyedül a Kossuch cég képviselte. Bárdos József, a cég főnöke a kiállításról írva gyárukról ezt közölte: „Vannak üvegvázáink brillantírozott üveg talpazaton, fehér kristály-üvegünk finom véséssel, utánozzuk a barockot, kétszín üvegeink, sárga és piros rózsa ülepedett színében vannak beégetve, van zománcz- vagy mint a régiek mondták — zománczos festészetünk, de hol vagyunk a velenczei üvegtől, melynek tárgyait bevezettük? Nem is lehet a kettőt egy napon említeni! 132 A velencei üveg az üvegek ideálja volt; könnyű, vékony és kecses. A velencei opál, a kék, zöld, barna és piros üveg nem olyan világos mint a francia hasonló üveganyag, de a színe tüzesebb. A merész mód, ahogy a díszítéseket felrakják, az üveganyag képlékenysége, a mesterségbeli tudás a formázásban adja a velencei üvegnek a finomságát, amiért a termékek a szó legteljesebb értelmében díszedények és nem használati cikkek. A kiállításon látottak erősítették meg a szakemberekben azt, hogy a magyar üvegművészet „nagy haladást tett a kristály üveg gyártásában a párizsi világkiállítás óta." A katalinhutai gyárról készített 1894-es felmérés adatai 133 szerint 1885/86-ban alakítottak át regeneratív gáztüzelésre, hogy az állami adókedvezménynek és az ipartámogatás feltételeinek megfeleljen. A kedvezményt 1895-ig kapták meg. A Szinóbánya községhez tartozó gyárnak vasútállomása a tőle 7 km-re lévő Lónyabányán volt. Regeneratív tüzelésű kemencéinek száma 3 volt, egyenként 160—170 kg anyag befogadására alkalmas 30 tégellyel. Az energiát egy 20 LE-ős gőzkazán és egy 6 m-es esésű 28 LE-ős vízkerék biztosította. Évente felhasználtak 3000 q kvarcot, 3000 q homokot, 1400 m 3 fát. Évi termelése 1400 q közönséges üveg és 6600 q öblösüveg volt. Munkáslétszáma: VA
