Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

A serleg egyik oldalán „Ö. cs, k. Felsége mellképe volt rajta — kinyomatban (geprägt) olly finoman volt rajta a legkisebb hajszál, a legkisebb dombomlás jegyezve". Nem más ez mint nyomat, egyedül Zahn gyárának titka. „Mert jóllehet hasonlót láthatni franczia munkákban is, s ő nekem mutatott ollyat de az nem is legyint tökélyben az övéhez ..." — írta Valkai. A serleget egyébként az esztergomi ünnepségre készítették a hercegprímás kérésére, hogy ő azt Ferenc Józsefnek, mint hazai gyártmányt átnyújthassa, de a serleg csak pár nappal az ünnepség után készült el, mert köszörülése sok munkát igényelt. Készítője „egy igénytelen külsejű mester, Winter nevű volt, ki legügyesebb a zlatnói hutában". A következő műhely az üvegfestő. Itt szintén gyártási folyamatot írta le Valkai. Az üvegen lévő színt ugyanis kétféle módon készítették: „anyagába tett különféle érezek oxydjaival, vagy pedig beégetett festék által". Zlatnón aranyoxydból készítették a rubin színt, a rézből a zöldet, ezüstből pedig a sárgát nyerték. Ismerték az; email ötvözés (Legirung) menetét is Zlatnón, mely „tiszta hófehér". A beégetéses művelet során „olajfestékkel a legczifrábbakat tudják pusztakézzel üvegre festeni, mellyet azután egy kemencébe tesznek, hol először forró lesz az üveg és festék, akkor hirtelen bemártják hidegvízbe, s ismét lángra teszik, s ez által tökéletesen beég az üvegbe, s lemoshatatlanná lészen. Van eset, hogy egy poháron hétféle üveg is van; itt az anyagok egymásután fujatnak a darabra. Az illyen legdrágább." Még egy érdekes dologról tesz említést a zlatnói üveghutával kapcsolatban Valkai, s ez az „éremgyűjtemény (numismatika) melly a természettani plastika által előteremtve; ez abból áll, hogy régi vagy új érdemjel vagy pénzdarab, gömbölyű vagy másforma üvegdarabokra olly hűséggel nyomatik, hogy első tekintetre tökéletes csalódást idéz elő, csak mindőn kézbe veszi az ember látja, hogy alsó fele a darabnak üveg. A zöld rozsda, a homályosult ezüst és arany, vagy verhenyes réz a legtermészetesebben van visszaadva . .. Ez a gyűjteménye Zahnnak Párizsban a műkiállításon érdem jelt nyert; azon időben volt is erről említés téve valamelly lapban."

102 Pantocsek Leo — a gyár vegyészének újjításai közül első helyen kell említeni ezeket az „üvegpénzeket" melyek csak az érem egyik felén voltak nyomva. A zlatnói gyárról a Vasárnapi Űjság 1866-os számában ismét olvashatunk, amely „Zahn úr jeles" tulajdona volt. Nemcsak a gyár; hanem a környéke is elragadtatott véleményre késztette a látogatót, ugyanis a hegytetőn regényes angol kert volt: „ ... árnyas sétányok, sziklába vájt, s jéghideg vizet tartalmazó források, halmok és völgyek, ízléses pavilonok egymást fölváltva gyönyörködtetik itt a szemet". A fák közt állt „az olasz ízlésben épült, karcsú oszlopzatokkal ellátott mini lak". A kert alatt a völgyben volt a több épületből álló üveggyár. „Készült itt mindennemű finom, köszörült, színezett, palaczk, pohár s minden, a mi üvegből készíttetni szokott. Bámulatosak az ugyanitt lakos dr. Pantocsek által föltalált érczesített poharak, melyek nagyságukhoz képest csaknem súlytalanok, s a csalódásig hasonlók azon érczekhez — aranyhoz vagy ezüsthöz — mellyel érczesítettek, a nélkül hogy ezen színüket a leggyakoribb mosás következtében is elveszítenék, A régi pénzek utánnyomata üvegben, szintén ezen doktor ur találmánya".

103 Mint látjuk ezt a fajta üveget tehát nem Zahn, hanem a nála dolgozó vegyész kísérletezte ki. Tulajdonképpen 1856-ban hívta fel magára a figyelmet először Pantocsek, amikor feltalálta az irizálást, a szivárványosítást, így üvegei a régi római üvegek formáját, színét