Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Muzeológia - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Nógrád megyében (1979–1981)
munkásművelődési mozgalomban is. A jövőben is az lesz az igyekezetünk, hogy más folyamatokhoz és intézményekhez csatlakozva — de a speciális múzeumi gyakorlatot figyelembevéve — végezzük ezt a munkát. A fiatalok esetében elsősorban az általános iskolák felső tagozatosai és a középiskolások bevonásával végeztük hagyományosnak mondható munkánkat, de új kapcsolatok létrehozására is törekedtünk. A honismereti tábort előkészítettük, megszerveztük. Helyesnek bizonyult az az elképzelés, hogy tematikus táborokat rendezzünk. Javítanunk kell a szervezettségen, az előkészítés folyamán. Ugyancsak szorgalmaztuk a fiatalok körében is a néprajzi és helytörténeti pályázatok írását. A jövőben sokkal intenzívebben kell ezzel mind a muzeológusoknak, mind a népművelőknek foglalkozniuk, de okai másutt is keresendők! Múzeumi óráink, tematikus tárlatvezetéseink, kötetlen foglalkozásaink elismerést váltottak ki mind a diákság, mind a pedagógusok körében. Jövőre — várhatóan — sokkal nagyobb érdeklődésre kell számítanunk. Az oktató-nevelő munkát segítő, és jövőre elkészülő diasorok is fokozni fogják az érdeklődést múzeumaink iránt! Ennek kielégítésére, a többi múzeumhoz hasonlóan, a múzeum iránt érdeklődő fiatalok számára létre kell hoznunk az ifjúsági múzeumbarátkört Salgótarjánban is. Propagandánkat hagyományosan, a szokásos eszközökkel folytattuk. Több változás történt azonban. Kialakítottuk az érdeklődési köröket, s differenciáltan hívtuk fel a figyelmet rendezvényeinkre. Ezentúl: grafikus csoportunk jóvoltából plakátjaink eljutottak a megye területére, és a Magyar Hirdetőhöz is. Az országos és megyei lapokban megszámlálhatatlan hír, tudósítás jelent meg tevékenységünkről. A rádióban több nyilatkozat, kiállításismertetés hangzott el, régészeti eredményeinkről a tv is tájékoztatta az ország lakosságát. Mindezekután jogos a kérdés: eredményeink hogyan jelentkeznek a múzeumok látogatottságában? Várhatóan — és remélhetőleg — 18—20—22 ezerrel többen jönnek a nógrádi múzeumokba, mint tavaly. Csak néhány adat összehasonlításul és tájékoztatásul. A Nógrádi Sándor Múzeumban — átlagban — 2310 fő, Hollókő 2620 fő, Szécsényben pedig 5430 fő fordul meg. (Az elmúlt 10 hónap átlaga). Feltűnő a Nógrádi Sándor Múzeum alacsony látogatói átlaga, pedig valamennyi intézményünk ugyanazzal a propaganda-eszközökkel él, ugyanazokkal az idegenforgalmi szervekkel tart kapcsolatot, s mégis ilyen nagy az eltérés. Néhány — feltételezett — okot itt is megemlíthetek. Ezek: a múzeumba járási szokások, hagyományok hiánya; az intézmények „hangulata"; a kiállítások jellege; az intézményekhez érkező csoportok lehetőségei (pl.: parkírozó); de idesorolnám, hogy ideiglenes a Nógrádi Sándor Múzeum bejárata; nincs feliratozás; nagyobb városiban több reklámra van szükség stb. Mindezt jól át kell gondolnunk jövőre, s ahol lehet változtatnunk kell a feltételeinken, adott esetben, gyakorlatunkon is! Kiadványaink több célt szolgáltak: tájékoztatni, informálni kívántak, ismeretterjesztő jellegűek voltak. Katalógusaink színvonalát tartottuk. (Esztétikusak és tartalmasak voltak.) A Múzeumi Mozaik háromszor jelent meg ebben az évben. Ezek tartalmasak, információgazdagok voltak. 396