Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Közlemények - Rejtő István: Mikszáth Kálmán és Selmecbánya

c) Érdemkönyv [címlapja nincs] 1891-től 1894. jún. 7-ig utólag beszámozva 1—442 lapig d) Érdemkönyv [címlapja nincs] 1894-től 1901-ig tartalmaz bejegyzéseket e) Érdemkönyv [címlapja nincs] 1903/1904—1914-ig, nincs beszámozva! A fenti felsorolásból kitűnik, hogy Mikszáth Selmecbányái éveiből az egy önképzőköri szabályzatot kivéve nem maradt meg semmi, valószínű, hogy ez a hiány több mint hatvan évvel ezelőtt támadhatott, de az is lehetséges, hogy még a század elején, vagy talán még azelőtt emelte ki valaki. 24 Mikszáth ideje előtti évekből való a „Remény" 1854 vagy 1857-ből szár­mazó kötete és a „Korány" 1860-ból származó első évfolyama, a következő kötet már az 1866-tól származó nyolcadik évfolyam, amelyet Gajdács Pál kezdett szerkeszteni 1866 őszétől. A „Korány" ötödik, hatodik, hetedik év­folyama tartalmazhatott írásokat a diák Mikszáthtól. Az „Érdernkönyv" kötetei már csak az 1870-es évek közepétől maradtak fenn, ezek közül az 1891 és 1894 között használatos kötet 1893 áprilisából Pesthy István VIII. osztályú tanuló megfogalmazásában a 253—306 lapokon tartalmaz egy dolgozatot a „Selmecbányái Lyceumi Petőfi Kör" története címmel. E dokumentumok közül elsőként teljes egészében közöljük az önképző­kör 1864—65-ben megújított alapszabályait. Következzék betűhíven ennek szövege, amely nemcsak egy önképzőkör statútuma, hanem tartalmazza azokat a kritériumokat is, amelyek miatt az ifjú Mikszáthot — mint majd látni fogjuk az utolsó dokumentumban — kizárták a tagok sorából. Következzék a szöveg maga: „A selmeczi magyar irodalmi társaságnak az 1864-dik és 1865dik évben megújított alap — szabályai Bevezetés 1. Czikk: Czélja: Ezen önként összeállt társaság főczélja: hogy magát a magyar nyelv és a szépészeti irodalom mezején gyakorolja és tökéletesbitse. 2. Cz. Határozatok, rendeletek Minden törvény-változás egyedül a tagok többsége által létesíthető, ha pedig bizonyos akadályok következtében mindnyájan meg nem jelenthetnének, akkor a törvényhozási jog a tisztviselőkre ruháztatik át. 3. Cz. Segédeszközök a pénzr- és könyvtár. 4. Cz. Gyűlések Ezek hetenként egyszer tartatván, csak kivételes esetben felette sok foglala­tosság miatt hirdettethetnek az elnök és a kör beleegyezéséből többszöri rendkívüli ülések is. 341

Next

/
Thumbnails
Contents