Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)

de más haladó ifjúsági szervezetről sem, hiszen az OIB csoportjai nem jöttek létre megyénkben. Az újjáalakult KMP kerületi bizottság 1937-ig működött. Budapesti kapcsolat híján nagyrészt tanulással, képzéssel foglalkoztatták a még működő pártsejteket, amelyekben fiatalok is részt vettek. A tanuláshoz legális és illegális könyvek, folyóiratok, sajtótermékek álltak rendelkezésükre, melyeknek jó része Szlovákiáiból származó magyar nyelvű kiadvány volt. De olvasták a „Gondolat" majd minden számát, a KOMINTERN VII. kongresszusának anyagát, a Rákosi-pert. Az 1930-as évek végén Andó István ifjúmunkásokból álló önálló KMP sejtet szervezett Bóta Árpád, Fülöp Sándor, Tóth Gyula, Angyal István és Németh Gyula részvételével.

57 A sorkatonai szolgálatot teljesítő ifjú kommunisták öntevékenyen vakmerő feladatokat is megoldottak. Illegális, féllegális anyagot juttattak be a kaszárnyába és csempészték be katonatársaik holmija közé a háborúellenes felhívásokat.

58 Az 1930-as évek második felében bár szervezett kommunista ifjúsági mozgalomról nem beszélhetünk, az „állambiztansági szempontból veszélyes és nem kívánatos" fiatalokat Baglyasalján a csendőrőrs jegyzékében találhatjuk, mely kimutatást megküldték a bányatársulatnak. 1937-ben a „más bányáknál nem kívánatos" 30 főből 10 fő, 1938-ban a felsorolt 19 főből 6 fő 30 éven aluli volt.

59 1941 szeptemberében a KOMINTERN segítségével a Szovjetunióban élő kommunisták megindították a Kossuth Rádió adásait, mely a magyar dolgozókhoz sugározta üzeneteit, felhívásait, híreit. Antifasiszta nemzeti egységre, sztrájkra, szabotázsakcióra szóló felhívásai — ha kevesek útján is, de ismertté váltak a salgótarjáni iparvidék munkásságának körében. A néhány lakásban lévő rádión — köztük volt olyan is, melyet ügyeskezű fiatalok barkácsoltak — a Szovjetunióból érkező felhívásokat fiatalok is hallgatták s terjesztették. Még inkább megnőtt a rádión keresztül érkező hírek szerepe, miután 1942. november 4-én reggel a salgótarjáni bányamedence munkásaihoz szóló felhívást hallgatták. A munkások számára e jelentős eseményről a salgótarjáni rendőrkapitányság vezetője így számolt be a belügyminiszter térnek. „Az úgynevezett Kossuth-rádió november 4-én reggel 6 óra 40-kor Salgótarjánnal, helyesebben a salgótarjáni bányamedence munkásaival külön foglalkozott, azokhoz felhívást intézett. Arra ösztönözte őket, hogy november 7-én, a szovjet 25 éves fennállásának emlékünnepén 10 perccel előbb hagyják abba a munkát. Továbbá felhívta őket szabotázscselekmények elkövetésére és arra oktatta, hogy az ezekhez szükséges robbanóanyagokat miképpen hordják ki a bányából. Nincs kétség aziránt, hogy a felhívás termékeny talajra talált.. ."

60 A felhívás valóban termékeny talajra talált, A szabotázsakciók kivitelezői gyakran fiatalok voltak. Felszedték a bányai kisvasút sínéit, valamint a csillék forgatóplatnijait, elvágták a csilléket húzató sodronyköteleket, megrongálták a jelzőberendezéseket, melyeknek következtében rövidebb-hosszabb ide^ ig szünetelt a munka, akadozott a termelés. A baglyasaljai bányai központi javítóműhely működését szintén fiatalok bénították meg. A gépekről leszedték a szíjakat, — a kovácshámoron pl. 16 m hosszú, 20 cm széles szíj volt —, üzemképtelenné tették a motorokat és más termelőberendezéseket. Az akció következménye volt, hogy az üzem két hétig állt. 291