Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)

A helyi mozgalom feladatait az alábbiakban összegezte: — a központ utasításai szerint kell a helyi mozgalmakat irányítani — sejtek kialakítása, fenntartása és a velük való kapcsolat — gazdasági harc — oktatómunka, propaganda tevékenység — üzemi sejtek, vagy foglalkozás szerinti sejtek szervezése — szimpatizánsokból körök, egyletek, egyesületek létrehozása — kapcsolatfelvétel a vidékkel, elvtársak kiküldése, szoros, jó kapcsolat kialakítása. A helyi sejteket, csoportokat ellátni utasításokkal. Taglétszám emelés, széles tömegbázis megteremtése. Az elnökség az egyik legnehezebb feladatként értékelte a vidékkel való kapcsolat újrafelvételét.

30 A KIMSz 1922. szeptemberi végrehajtó bizottsági ülése, valamint a K.I.I. III. kongresszusa után, 1923-ban megtartott KIMSz 4. elnökségi ülésén megfogalmazott feladatok alapján még inkább bizonyíthatónak látszik azon álláspontom, hogy Nógrád megyében az 1920-as évek elején nem jöhetett és nem is jött létre a KIMSz, sejtjei, csoportjai nem működtek. A KIMSz elnökségi ülés határozatai között első helyen szerepelt a vezetés erő centralizálása, amely egyben azt is jelentette, hogy erős központi irányítás nélkül nem volt megvalósítható a KIMSz újbóli szervezeti kiépítése. Ugyanakkor a KIMSz magyarországi vezetése fenntartotta magának azt a jogot, hogy a helyi mozgalmakat a központ utasításai szerint kell irányítani. Másrészt a határozat többször is utalt arra, hogy az egyik legnehezebb feladat a vidékkel való kapcsolat új raf el vétele. A KIMSz ellenforradalmi rendszer által szétzilált vezetése saját sorait rendezte s a működés elvi, szervezeti és gyakorlati kérdéseinek kidolgozása, átgondolása képezte feladatát az illegalitás első éveiben. A vidéki — így a salgótarjáni szénmedence — ifjúsági mozgalmának újbóli megszervezésére olyan elvtársakra volt szükség, akik hatékonyan tudták segíteni a KIMSz helyi csoportjainak, sejtjeinek létrejöttét, működését. Az elnökségi határozat üzemi, vagy foglalkozás szerint sejtek létrehozását jelölte meg, amely a szervezet átépítését jelentette. A KIMSz területi működéséről áttérni üzemi, vagy foglalkozás szerinti szervezeti működésre méginkább megnehezítette ezt a munkát. Ugyanis a fiatalok többsége nem rendelkezett állandó munkaviszonnyal, időszaki kereseti lehetőséggel is csak kevesen, így megyénkben szinte kizárt dolog volt az üzemi sejtek szervezése. (A KPM-nek is csak 1—2 sejtje működött üzemben: Üveggyár, Hirsch-gyár) Kutatásaim eddig feltárt adatai alapján az egész ellenforradalmi korszakban nem volt arra példa, hogy KIMSz sejt üzemben, vagy szakmai azonosság alapján jött volna létre. Az 1920-as évek végére létrejött KIMSz sejtek kizárólagosan területi sejtekként működtek. Az előző tanulmányomban már írtam arról, hogy 1926-ra tehető az az időpont, amikor Salgótarjánban és környékén intenzívebb, szervezettebb munka folyt annak érdekében, hogy KIMSz sejtek alakuljanak. A helyzet ugyan korábban is megérett a szervezkedésre, de főként financiális okok miatt késett. Ennek jellemzésére a KIMSz KB egyik 1925-ös jelentéséből idézek: „Magyarországon még mindig sok olyan bánya és üzemi terület van, ahol lenne lehetőségünk arra, hogy kommunista ifjúmunkás csoportokat hozzunk létre, de a rendkívül magas utazási költségek miatt helyiségre való pénz hiányában ott lehetetlen a szervezés és arra számítani, hogy az itteni mozgalom anyagilag 278