Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)

VIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1982, TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Ujabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez 1919 — 1944 Vonsik Ilona Nógrád megye s ezen belül is elsősorban Salgótarján és a szénmedence különösen fontos helyet foglalt el a Tanácsköztársaság gazdasági és politikai rendszerében. Bár Salgótarján nagyközség lélekszáma a külterületekkel együtt nem haladta meg a 15 000 főt, de abban nagy volt a munkások aránya, jelentős volt ipari termelése. Elsősorban a szén miatt volt fontos e terület. A salgótarjáni iparvidéken volt az ország egyik szénmedencéje, amely a Tanácshatalomnak termelt, ezért védelme különleges feladattá vált. A szénmedence megtartása a proletárdiktatúra egész fennállása alatt mindennél előbbre való volt. a helyi proletárszervek számára. Valamennyi megoldandó feladat a védelemnek volt alárendelve. Többek között ennek tulajdonítható, hogy az ifjúsági mozgalom nem terebélyesedhetett ki

1 Bár Salgótarjánban és Salgóbányán létrejött KIMSz csoport, s a salgótarjáni csoportból küldött is volt a KIMSz I. kongresszusán, de önálló, jelentős ifjúsági mozgalomról még sem beszélhetünk. Ennek csak később jött el az ideje, amikor a Tanácsköztársaság 10—12 éves nemzedéke az 1920-as évek végére felnőtté vált. Fölvethető a kérdés, honnan jutott el a forradalmi eszme a fiatalokhoz? Jóllehet a Tanácsköztársaság rövid idejű fennállása nem tette lehetővé, hogy az iskola szelleme teljesen átalakuljon, de a néhány hónap elég volt arra, hogy a tanulóifjúság megismerkedjen, — ha nem is volt túl részletes ez a kép — az új szocialista szellemű tanokkal. A Tanácsköztársaság idején Nógrád vármegye Intéző Bizottsága rendeletben szabályozta az iskolai oktató-nevelőmunka tartalmát. A rendelet hangsúlyozta, hogy a vallásügytől függetlenített közoktatásügy, a lelkek forradalmasítása nyomon fogja követni a gazdasági és politikai átalakulást. A növendékek értelmi fokához igazodó szinten tanórák megtartását írta elő az általános erkölcsi szabályokról, a munka jelentőségéről, a forradalmi eszmékről. A népek történetét kell tanítani, határozta meg a rendelet, azoknak a társadalmi és gazdasági harcoknak a történetét, melyek a jelenlegi osztályharcnak történelmi előzményei voltak s amelyekből a dolgozó nép politikai és gazdasági elnyomásából nyerhetnek a tanulók alapos ismereteket. Alapos is267