Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy művelődési eszmény bizonyítéka

Ezekben a kötetekben értekezéseket, apróbb cikkeket közölt, tervének megfelelően főként a történettudomány és a természettudomány köréből. A történeti- és természettudományok, ez utóbbi főként, mint a történeti tájékozódás iránytűje, módszere együtt segítheti, vélte ezek szerint Nagy Iván, a nemzetet reális önismeretre. A történeti tanulmányok között Fraknói Vilmos, Pesty Frigyes írásai szerepelnek, a természettudományin belül Kanitz Ágoston, az akkor még pályája kezdetén álló híres botanikus, flórakutató. A történeti tanulmányok mellett nagyobb terjedelemben hozta a forrásokat (közöttük pl. a hellenista Télfy Iván görög forrásközlését), mint ahogy tervezte. Kifejezetten a művelődéstörténet vizsgálatának — ami főként és így Nagy Iván lapjában is a papi történetírók tevékenységében teljesedett ki — témakörébe tartozott a lap azon négy írása, amelyben műemlékeket, várakat ismertettek.

37 A művelődés ezen anyagi megjelenésével együtt szervesen jelentkezett folyóiratában a szellemi kultúra kincseinek számbavétele. Mindenek előtt Balássy Ferenc és Rakovszky István két egyháztörténeti témájú cikkét kell e vonatkozásban kiemelni. Tudott tény, hogy az egyháztörténeti témák a művelődéstörténeti keretből kiindulva a 60-as években váltak a modern polgári történettudomány diszciplínájává, sok egyéb társadalomtudományi szakágazat mellett. Ezek közé tartozott a művészettörténet (a képzőművészetek helyzetével a Magyar Tudományos Értekező csak szándékozott foglalkozni), és a tudománytörténet.

38 Tudományos és kulturális életünk helyzetéről (a rövid, főként a tárcza-rovatban közölt isimertetéseken kívül) és történetéről Nagy Iván lapjában olyan jelentős írások jelentek meg: mint Szilágyi Sándor: Körültekintés történeti irodalmunkban, Toldy Ferenc: Mátyás király könyvtára Konstantinápolyban, és a korszak egyik legszínvonalasabb történelem szemléleti értekezése Kautz Gyula közgazdász tollából: Schlosser, mint történetíró és az újabb történet-irodalmi irány. A művelődéstörténet ezen vonalába, szellemi, eszmei értékeink vizsgálatának sorába tartozott Nagy Ivánnak az az elképzelése, ami csak terv maradt, hogy a bölcsészet szakból is közöl értekezéseket. A hazai bölcsészet jelenének és múltjának ismerete, a hazai bölcsészeti (filozófiai, esztétikai) gondolkodásmód elmaradottságának okai a 60-as évek elején kerültek újból a tudományos figyelem középpontjába. Erdélyi János: A bölcsészet Magyarországon с három részre tervezett, nagy szintetizáló művének első kötetével 1861-ben készült el. Ennek bevezetőjében mintha csak Nagy Iván gondolatai fogalmazódtak volna meg a Magyar Tudományos Értekező szerzőinek összeállításáról, amit a szerkesztő igyekezett több szempontot figyelembe véve, minden felekezeti elfogultságtól mentesen megtenni. A névsorban három Nógrád megyei szerző is szerepel: Ma jer Károly, Nóvák Lajos, Fabó András írásait is közölte. „Ezen munkában elő akarom adni — mondja Erdélyi — mindazt, amit a bölcsészet művelése körül Magyarországban, nyomok, emlékezetek s könyvek után tudni szerencsém adatott. Szándékom följegyezni a legapróbb jelenségeket s nem fontosságuk miatt, hanem hogy amit birunk együtt legyen. Nyelv, nemzet előttem semmi különbség. Vallásra gondolni semmi okom. Nekem mindegy csak növekedett legyen akármi nemzetbeli és hitű csak magyar korona (alatt) született egyének által a tudomány."

39 224