Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy művelődési eszmény bizonyítéka

Ezekben a kötetekben értekezéseket, apróbb cikkeket közölt, tervének megfelelően főként a történettudomány és a természettudomány köréből. A történeti- és természettudományok, ez utóbbi főként, mint a történeti tájékozódás iránytűje, módszere együtt segítheti, vélte ezek szerint Nagy Iván, a nemzetet reális önismeretre. A történeti tanulmányok között Fraknói Vilmos, Pesty Frigyes írásai szerepelnek, a természettudományin belül Kanitz Ágoston, az akkor még pályája kezdetén álló híres botanikus, flórakutató. A történeti tanulmányok mellett nagyobb terjedelemben hozta a forrá­sokat (közöttük pl. a hellenista Télfy Iván görög forrásközlését), mint ahogy tervezte. Kifejezetten a művelődéstörténet vizsgálatának — ami főként és így Nagy Iván lapjában is a papi történetírók tevékenységében teljesedett ki — téma­körébe tartozott a lap azon négy írása, amelyben műemlékeket, várakat ismertettek. 37 A művelődés ezen anyagi megjelenésével együtt szervesen jelent­kezett folyóiratában a szellemi kultúra kincseinek számbavétele. Mindenek előtt Balássy Ferenc és Rakovszky István két egyháztörténeti témájú cikkét kell e vonatkozásban kiemelni. Tudott tény, hogy az egyház­történeti témák a művelődéstörténeti keretből kiindulva a 60-as években vál­tak a modern polgári történettudomány diszciplínájává, sok egyéb társadalom­tudományi szakágazat mellett. Ezek közé tartozott a művészettörténet (a képző­művészetek helyzetével a Magyar Tudományos Értekező csak szándékozott foglalkozni), és a tudománytörténet. 38 Tudományos és kulturális életünk hely­zetéről (a rövid, főként a tárcza-rovatban közölt isimertetéseken kívül) és tör­ténetéről Nagy Iván lapjában olyan jelentős írások jelentek meg: mint Szilágyi Sándor: Körültekintés történeti irodalmunkban, Toldy Ferenc: Mátyás király könyvtára Konstantinápolyban, és a korszak egyik legszínvonalasabb törté­nelem szemléleti értekezése Kautz Gyula közgazdász tollából: Schlosser, mint történetíró és az újabb történet-irodalmi irány. A művelődéstörténet ezen vonalába, szellemi, eszmei értékeink vizsgála­tának sorába tartozott Nagy Ivánnak az az elképzelése, ami csak terv maradt, hogy a bölcsészet szakból is közöl értekezéseket. A hazai bölcsészet jelenének és múltjának ismerete, a hazai bölcsészeti (filozófiai, esztétikai) gondolkodás­mód elmaradottságának okai a 60-as évek elején kerültek újból a tudományos figyelem középpontjába. Erdélyi János: A bölcsészet Magyarországon с három részre tervezett, nagy szintetizáló művének első kötetével 1861-ben készült el. Ennek beve­zetőjében mintha csak Nagy Iván gondolatai fogalmazódtak volna meg a Magyar Tudományos Értekező szerzőinek összeállításáról, amit a szerkesztő igyekezett több szempontot figyelembe véve, minden felekezeti elfogultságtól mentesen megtenni. A névsorban három Nógrád megyei szerző is szerepel: Ma jer Károly, Nóvák Lajos, Fabó András írásait is közölte. „Ezen munkában elő akarom adni — mondja Erdélyi — mindazt, amit a bölcsészet művelése körül Magyarországban, nyomok, emlékezetek s könyvek után tudni szerencsém adatott. Szándékom följegyezni a legapróbb jelenségeket s nem fontosságuk miatt, hanem hogy amit birunk együtt legyen. Nyelv, nemzet előttem semmi különbség. Vallásra gondolni semmi okom. Nekem mindegy csak növekedett legyen akármi nemzetbeli és hitű csak magyar ko­rona (alatt) született egyének által a tudomány." 39 224

Next

/
Thumbnails
Contents