Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

készpénzben elfogadni. Ez a merev, a termelés minőségének fejlődését akadályozó felfogás és gyakorlat mindvégig gátló tényező maradt. Nem teljes a kép, ha nem szólunk arról, hogy a Szentiványi család gazdálkodásában milyen szerepe lehetett a hitelviszonyoknak, a negyvenes évek felé egyre gyakoribbá váló pénzügyi manővereknek. Erre most terjedelmi okokból nem volt lehetőség, de a kutatási terv egyik fejezeteként a megyei nemesi gazdálkodás hitelviszonyait fogjuk elemezni. Végezetül az is megállapítható, hogy a konzervatív gazdálkodási mód, az újra való reagálás hiányának egyik következménye éppen a Szentiványi család politikai magatartásának helyzete a megyében. Egyrészt következett, hogy a csökkenő vagyoni helyzet egyre kevéssé tette lehetővé az aktív politizálást, nagyobb feladatok elvállalását, másrészt a megcsontosodott gazdálkodásmód kihatott oda, hogy a társadalmi átalakulásért vívott küzdelmekben nem találták meg helyüket a haladásért szót emelők és tenni is tudók oldalán. A MÉRTÉKEKRŐL A gazdaságtörténet egyik leggyakrabban tárgyalt és vitatott kérdése a mértékrendszerek ügye. Enyhe túlzással megállapítható, hogy ahány ház — illetve megye — annyi mérték. Tárgyalásunk során arra törekedtünk, hogy elsősorban a vizsgált gazdasági iratokban megadott átszámításokkal éljünk, mint olyanokkal amelyeket a Szentiványi birtokon használtak. Még akkor is, ha ezek eltérnek az országos átlagoktól. A leggyakrabban előforduló mérték a „kila", így nevezték népiesen a pozsonyi mérőt. Ez űrmérték és területmérték egyaránt. Mint űrmérték általában itt 72 iccés terjedelemmel számolnak. A gabonaicce 0,8338 liter így egy pozsonyi mérő 60,03 liter, mint területmérték kb. 600 négyszögölnek felel meg. A hold egységesen 1200 négyszögöl terjedésű volt ekkor. Súlyra átszámítva az alábbi számokat kapjuk: 1 pm búza 44,8 kg, rozs 42,6 kg, árpa 33,6 kg, zab 25,2 kg, kukorica 42,6 kg. Az akót 64 iccéssel mérték. Egy boricce mértéke 0,8484 liter, így tehát egy akónyi bor 54,29 liter. Kisebb űrmértékek még a pint (két icce), a meszely (fél icce). A nagyobb űrmértékek közül a gönci hordó 160 icce, azaz 135,7 liter, míg a tokaji hordó 180 iccés, azaz 152,7 liter. A szőlőművelésnél a kapás mértéket használták. Ez egy ember napi teljesítménye volt. A leggyakrabban 94 négyszögölet értettek alatta, mi is ezzel számoltunk. (Volt ezenkívül még 85, 75, 120 és 200 négyszögöles átszámítás is az ország más területén). A rét kiterjedésére gyakran a kaszás, vagy szekér mértéket nevezték meg. Ezek általában egy hold kiteirjedésűek (ez a mi alapszámunk is) de volt ahol 800 négyszögöllel ért fel. Egy szekér tavaszi szalmát 100 mázsában adtuk meg, ez 15 csomót tett ki. Egy szekér őszi szalma ugyanakkora súlyú, de ezt 10 csomó adja ki. Az öl egységesen mindenütt 1,89 m, a mérföld ekkor 7 858 métert tett ki. A véka egységesen 27,15 század liter. (Az uradalomban időnként használt pesti mérő 3 vékából állt, így mértéke 81,45 liter). 184