Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

A kimutatások másik tétele a borgazdálkodással kapcsolatos..összességében ez nem játszott nagy, meghatározó szerepet a birtok gazdasági egységében. Márcsak azért sem, mert ez a vidék kimondottan hátrányos a szőlőművelésire, mint azt már korábban bemutattuk. Nem csoda, ha pl. 1836-ban semmilyen jövedelme nem származott a borból. A szőlő ugyanis mind egy szálig elfagyott. A bevétel itt két forrásból adódik: majorsági szőlőből és dézsmás szőlőből. (Ehhez az előző évi maradványt is hozzáadták.) Egyedül Varbón volt majorsági szőlő, ugyanott és Kérben dézsmás szőlőt műveltek. A varbói volt a nagyobb területű, ahogyan azt a dézsma arányok alapján megállapíthatjuk. (14. sz. ábra) 14. tábla: A termett borok (64 iccés Ï5. tábla: A borgazdálkodás ákában) alakulása Év Bevétel Kiadás Maradvány 1835 118 14 104 1836 . 103 48 55 1837 110 38 72 1838 98 74 26 Év Majorsági szőlő Dézsmából bejött Maradvány az előző évről 1835 80 38 — 1836 — — 103 1837 j 32 23 55 1838 25 2 71 Az összesítő táblázatban a kiadások rovatban általában a veszteség szerepel (a lehúzás után marad seprő), továbbá az aratóknak adott rész, â szüreti munkák során kiadott áldomás s végezetül adtak el bort a falu kocsmáján is. Aránylag takarékos kiadások után itt is 1838-ban ugrik meg a mennyiség, feltehetően ezúttal is a pénzbevétel fokozására. (15. sz. ábra) A kimutatás nem tartalmazott statisztikailag értékelhető adatokat az állat-, tenyésztésre, takarmánytermesztésire, erdőgazdálkodásra vonatkozóan. Ezekre csak következtetni tudunk a birtok pénzügyi helyzetének elemzésekor. Az első erre vonatkozó táblázatban összesítve mutatjuk be a birtok teljes pénzbevételét és kiadását. Egyértelmű, hogy éveken keresztül negatívan zárták az évet. Ez azonban csak látszólagos hiány volt, hiszen mind gabonából, mind borból jelentős készletük volt, amelynek nagy részétől csak 1838-ban szabadulnak meg s ezzel egycsapásra aktívvá fordult a birtok gazdasági egyensúlya. E változás okait nem tudjuk. Feltehető, hogy készültek a következő birtokosztásra, amikor a testvérek darabolják tovább a birtokot. (16. sz. ábra) : 172