Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

Ezen a téren a megyei nemesi birtokokra vonatkozóan szegényesek az adatok. Plachy Sámuel birtokainak összeírása során mindössze ennyit jegyeztek fel a gazdasági szerszámok közül: egy vasborona, egy lovas szekér, egy ökrös szekér, mindkettő jól megvasalva, 8 db kasza, 4 db ártó kapa, 5 db lapos kapa, 5 db ásó. Mindez 1830-ban volt. A már korábban többször citált szécsényi uradalomban nem maradtak meg a gazdasági eszközökre vonatkozó kimutatások. Azt tudjuk, hogy a múlt század utolsó évtizedeiben csak aránylag egyszerűbb eszközöket vásároltak. A birtokot 1846-ban megvevő Pulszky Ferenc már számlákkal bizonyíthatóan szerzett be lengőekéket, Zugmayer-féle ekéket, stb. Hol vagyunk attól a gépmennyiségtől, amelyet pl. a tatai uradalomban írtak össze 1830-ban: „27 vasborona, 24 vas fogasoló, 2 hant törő, 4 föld mángorló." 1846-ra tovább nőttek a számok: „30 vasborona, 4 hant töírő, 5 heng illetve földmángorló" — volt a birtokon. Ez még akkor is lényeges különbség, ha figyelembe vesszük a két földbirtok közötti hatalmas eltéréseket is. Egyébként a Hont megyében birtokos Gyürky Antal visszaemlékezve ezekre az időkre sem tud vigasztalóbb képet nyújtani a nemesi birtok technikai felszereltségéről: „Hasznos gazdasági gépek és eszközök hiányoztak. Igen nehéz szerkezetű szecskavágón és szelelő rostán kívül más gépet a legrendezettebb gazdaságban sem lehetett találni, kivévén még a közönséges földtörő hengert. Uradalmak s a legjobb módú földbirtokosok is csak faekékkel szántottak, úgy mint a legszegényebb földművelő, a kivételt ezeknél csak a vas borona (fogas) képezte." T. Mérey Klára kimutatása sem gazdagabb az általa vizsgált Somogy megyei birtokról: „Mezőgazdasági gép sem volt akkor az uradalomban, csupán a kultivátort említik, amely a kukoricakapálásban mentesítette részben az emberi munkaerőt. A föld megmunkálásához szükséges munkaerő zömét tehát a jobbágyok szolgáltatták az uradalomban."

26 A következőkben vegyük szemügyre, vizsgáljuk meg, milyen jövedelmet hozott a birtok Szentiványi Medárdnak, illetve özvegyének. A 6. sz. táblázatban összefoglalóan ábrázoljuk a birtok művelési ágak szerinti, illetve az ebből eredő jövedelmek megoszlását. A változás azonnal szembetűnő Szentiványi Ferenc gazdálkodásához képest. Az úrbéri jövedelmekkel szemben nyilvánvaló a gazdálkodás intenzitásából eredő módosulás. Mert nemcsak az a lényeg, hogy a szántóföldi bevétel első helyre került, de a rét, illetve a szőlő jövedelme is megnövekedett. Mindehhez pedig tudnunk kell, hogy továbbra is magas a robotmunka terhe és aránya, tehát még így is potenciálisan nagy a lehetősége a fejlődésnek. Amit nem tudunk kimutatni, az az állattenyésztésből, főleg a gyapjúbevételekből származó jövedelem. Pedig feltehetően egyre nagyobb részt szabott ki az ossz j ö vedelemb ől. 157