Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében
dezkedését, gazdálkodásának mikéntjét vizsgáljuk, özvegye egyébként gyermekeivel együtt Varbón élt. Vizsgálódásunk alapja az 1837-es birtokösszeírás, amely egyúttal egy későbbi vagyonmegosztás kiinduló összesítése is lett. Birtokait ekkor Varbón, Marcalon, Nézsán és Drahi pusztán találjuk. Az össznagysága 3122 hold volt. Ebből erdő 1600, szántóföld 928, rét 453, szőlő 141 hold, (majorsági 38, dézsmás 103). A birtokon élt 48 jobbágy és 67 házas zsellér. 20 ( A kimutatásokból furcsa módon hiányzik Trázs, pedig kétségtelen, hogy ez a falu is Medárd családja birtokához tartozott, hiszen a következő fejezetben részletes adataink vannak róla.) A birtoktestek közül Nézsa a legnagyobb 1150 holddal. Marcal kiterjedése 1099, Varbóé 578, míg Drahi pusztáé 285 hold. Az egyes egységek művelési ágak szerinti megoszlása a következő: Szőlő Szőlő Birtokrész Szántó majorsági dézsmás Rét Erdő Marcal 306 2 91 67 633 Varbó 31 15 5 160 367 Drahi 161 — — 124 — Nézsa 430 21 7 102 600 A szántóföldek a határban igen elszórtan feküdtek. Pl. Marcalon a 306 hold 14 helyen volt művelve, vagyis átlag 21 hold jutott egy tagba. A valódi megoszlás ennél rosszabb. A legtöbb ami együtt volt 72 hold, a többség 10- és 20 hold között, de találunk 1, 2, 3 holdas szántókat is. (E tagosítatlanság következményei egyértelműek !) A birtokon elsősorban gabonatermesztéssel foglalkoztak. (A művelési ágakra illetve a termesztményekre később térünk ki.) A szántóföldek általában másodosztályúak. Javított kétnyomásos gazdálkodás folyik, amennyiben az ugart trágyázzák és háromszor szántják és az 1/3 részébe kukoricát ültetnek. S ezzel még milyen messze voltak a váltógazdaság bevezetésétől! A szakirodalomból ismert úgynevezett javított háromnyomásos gazdálkodást sem közelítették még meg, amelynek során az ugar-részbe kalászos vagy kapásnövényt vetnek. De akkor az egész ugart bevetik s a vetésforgó így alakul: „első évben őszi kalászos, másik évben kapás, nagyobb része tavaszi kalászos, esetleg lóherével, a harmadik évben lóhere, bükköny, hüvelyesek, kender, len és olajnövények. Az őszi gabona ebbe a nyomásba kerül a harmadik forduló végén." 21 A másik két kalkaturába búzát, illetve rozsot vetnek. Ehhez egy konkrét példa. A családnak Varbón és Drahin 242 hold szántója volt a belső telekkel együtt. Ebből 121 hold az őszi kalkatura. Ennek a felébe (60,5 h) őszi búzát vetettek. A másik felébe rozs került. A harmadik rész az ugar, 121 hold kiterjedéssel. Ebből 40 holdnyi területbe került kukorica, holdanként 20 vékával. A földek termékenysége különböző volt. Varbón a vetett mag a rozsból ötszörösét adta vissza. Marcalon a 6-szorosát. Drahin is hatszoros, míg Nézsán ötszörös volt a termés. Búzából hétszeres terméssel számoltak. 153
