Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

Mindezek ismeretében — sa táblázatot használva — jobban tudjuk követni a birtokszerzés folyamatát. Motesiczky Pál birtokait négy gyermeke között osztotta fel. Közülük ketten: Imre és Terézia jutottak ahhoz a birtokrészhez, amely majdan a Szentiványiak tulajdonába kerül. Imréé lett Varbó 1/2, Patvarc 1/2, Telki-Puszta 1/2, Mikótelke 2/3, Etes 110/300-ad része. Teréziának Gárdony puszta, Trázs 1/2, Csitár 1/2, Keresztúrpuszta 1/2, Drahi 1/2, Etes 190/300-ad része jutott. Teréz, aki a táblázaton Bossányi Elek felesége, bátyja birtokait bérbe vette és azt haláláig használta. Sőt tovább adta lányának, Teréziának, Bossányi Ignác feleségének. 1761-ben ez a Bossányi Ignáoné unokájának, Sándor Rozáliának eladta ezt, a még Motesiczky Imrétől bérelt részt. Helyesebben szólva csak átadta és Sándor Rozália az apjától, Sándor Ferenctől kapott atyai öröksége révén 10 000 Ft-ért megvette a birtokot. Ezt nevezhetjük nyugodtan hozománynak is, amit a Szentiványi Ferenccel kötött házasságába vitt. De ez még csak a későbbi Szentiványi vagyon egy része volt. A Motesiczky Terézia (Bossányi Elekné) féle rész azonban fiú ágon öröklődőit. Unokáié lett, Bossányi Ignácné gyermekeié, Józsefé és Eleké. Tőlük 1791-ben zálogba vette Sándor Rozália és férje Szentiványi Ferenc 72 000 Ft-ért 32 esztendei időre. De csak 51 000 Ft-t fizettek érte, mert Trázs felét és Drahi egy részét a fiúk megtartották maguknak 21 000 Ft értékben. Közben a birtok újabb része is Sándor Rozáliához került. 1774-ben pert indított bizonyos jussok ügyében és 1776-ban neki ítélték a nézsai, szántói, sóshartyáni, valamint a Pest megyei Páty, Ecsőd és Heves megyei Bód nevű birtokokat. 1794-ben Nézsa 7/12-ed része gr. Klobusitzky Józseftől Herczeg Alberté lett, akitől 1802-ben 59 695 Ft-ért vette meg Szentiványi Ferenc. (De ezt korábban, 1795-ben zálogba vették.) 1807-ben Sándor Rozália testvére, Sándor István az őt illető nézsai birtokrészt 24 173 Ft-ért eladta testvérének. Ugyanebben az évben a Pest megyei és a Heves megyei birtokokat elcserélték gr. Almássy Borbálával, annak nézsai részbirtokáért. így most már Nézsa teljes egészében a Szentiványiaké lett. Azért a Szentiványiaké, mert ezt a birtokát Ferenc átadta fiának Bonaventurának 65 000 Ft-ért zálogba 1823-ig használatba. (Kezdődik minden elölről.. .) Az sem lényegtelen adat, hogy Bonaventurának a felesége Szirmay Apollónia volt, aki rokonai kapcsolata révén segített apósának a teljes nézsai rész megszerzésében Almássy Borbálától férjezett gr. Szirmay Tamásaiétól. (Ujabb szép példája a rokoni kapcsolatoknak.)

6 A XIX. század első évtizedéire kialakult tehát Szentiványi Ferenc birtoka. Ennek folyamata tisztán áll előttünk: jól sikerült házasság, törtető feleség, bonyolult családi birtokmanőverek, cserék, pereskedések, béribeadások. Ami viszont feltűnő, hogy ehhez a vagyonhoz szinte teljes egészében a felesége révén jutott hozzá. Mit vitt ő a házasságba? Kezdetben feltehetően nem sokat, hiszen nem volt elsőszülött s többen voltak fiútestvérek. Így tehát az ügyességére, politikai pályafutására, beosztásaira kellett nagyobb gondot, figyelmet fordítania, hogy gyarapodjon vagyona. S ez oly annyira sikerült is, hogy mindezek segítségével létrehozta az ún. rónyai uradalmat. Azért nem szóltunk erről, mert ez az uradalom mind birtokszerzésben, mind terület nagysági tekintetben ismeretlen még előttünk. Mint a későbbiekben látni fogjuk, a rónyai birtokrész (uradalomnak túlzás nevezni) alapjaiban a Szentiványi családé volt, Mindig a legidősebb családtag kezelte és iráinyí139