Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

A CSALÁD VAGYONI MEGERŐSÖDÉSE ÉS A ROKONI KAPCSOLATOK Nem lehet kétséges előttünk, hogy egy vagyonszerzési folyamatban mi­lyen jelentősége volt a családi kapcsolatoknak, a sikeres házasságoknak. így történt ez Szentiványi Ferenc esetében is. Hogy ezt a családi kapcsolatrend­szert követni tudjuk, szükségünk van egy vázlatra (2. sz. táblázat), amelynek segítségével el tudunk igazodni a rendkívül szövevényes láncolatban. Három család kapcsolódik ezen az ágon a Szentiványiakhoz addig amíg Ferenc meg nem nősül: a Motesiczky, a Bossányi és a Sándor família. 2. sz. tábla: A rokoni láncolat Motesiczky Pál Terézia Motesiczky család (férje: Bossányi Elek) (férje: BoSányi Ignác) Bossányi család Ignác Kriska József Sándor család (férje: Sándor Ferenc) Károly Rozália István Szentiványi család (férje: Szentiványi Ferenc) Érdekesség: Sándor Ferenc 2. felesége Motesiczky Bora, aki a táblázaton az első Terézia unokahuga volt, A kör tehát lezárult. A rövid történet: Motesiczky Pál leánya, Terézia férjhez ment Bossányi Elekhez. Az e házasságból született leánya, akit ugyancsak Teréziának hívtak, Bossányi Ignác felesége lett. Ebből a házasságból többek között a Kriska nevű leány született, aki felnővén kezét Sándor Ferencnek nyújtotta. Sándor Fe­rencnek a leánya Sándor Rozália volt. aki 1760-ban feleségül ment Szentiványi Ferenchez. Mindhárom család felvidéki. Trencsény, Nyitra megyei famíliák, a jó­módú köznemességhez tartozók. Egymással s több más felvidéki családdal keresztül-kasul házasodtak (Űjfalussy, Rudnay, Prileszky, Majthényi stb.). A XVIII. század első hat évtizedében kerültek ki közülük alispánok, or­szággyűlési követek, országos hivatalok betöltői stb. Anyagi, társadalmi sta­bilitás jellemzi őket, amely a többszöri házassági, rokoni láncolatok jóvoltá­ból szilárd és látszólag kikezdhetetlen. 5 138

Next

/
Thumbnails
Contents