Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

и. Hogyha seregleni látod a varjút, már közel a dög, Választás közelít, hogyha gyűlésre te jössz." Politikai pályafutásának — főleg fiatalabb korában — voltak pozitívabb szakaszai is. Első diétái követsége idején az 1834. június 4-i kerületi ülésen ő javasolta „a birtokbírhatási jognak a nem nemesekre való kiterjesztését. A javaslat mellett Deák is nagy beszédet mondott, de csak 17 megye pártolta s így a javaslat elbukott." Azt mindenesetre tudnunk kell, hogy ez nem egyéni kezdeményezése volt, Nógrád a követi utasításban szabta így meg. További felszólalásaiból sem tűnik ki következetes liberális magatartása. Nem is lehet véletlen, hogy az udvar titkos feljegyzéseiben tevékenysége „balközép" jel­zőt kapott, míg az alig egy évet a diétán töltő követtársát, Kubinyi Ferencet a „szélsőbal" csoportjába sorolták. Testvérei közül Anna Szinnyei Merse László felesége lett, Erzsébetet gr. Forgách János (1787—1841) vette nőül s így a család társadalmi pozíciójának erősödése tovább tartott. 4 A família nógrádi tagjai közül a vizsgált időszakban gyakorta előforduló Medárd gyerekeinek neve említendő még meg: Károly, László, Sándor, Ferenc, s leánytestvéreik : Borbála, Ottília, Mária. A szűken tárgyalt és még így is népes nógrádi ág áttekintéséhez fel lehet használni az 1. táblázatban közölt családfát, amelynek ismerete a család gaz­dasági helyzetének tárgyalása során is szükséges lesz. Summázatként elmondhatjuk, hogy a Szentiványi család a XVIII. század második felében az ambiciózus, törtető és ügyes politikus Ferenc jóvoltából anyagi-társadalmi és politikai téren egyaránt felfelé ívelő pályát futott be. El­jutott az országos politika színterére is — mindig mint királypárti — és ott tevékeny, irányító szerepet játszott. A második generáció még meg tudta men­teni az országos politikai tevékenység egyes magasabb szféráit a család szá­mára, de a harmadik generációnak már nemcsak a birtok szétaprózódásával s az ebből eredő nehézségekkel kellett szembenéznie, hanem — Anzelm ki­vételével — az országos politikai cselekvésen való kívülmaradással, ami nem utolsósorban következett konzervatív, fejlődni, változni nem tudó nézeteik megkövesedéséből is. 136

Next

/
Thumbnails
Contents