Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében
и. Hogyha seregleni látod a varjút, már közel a dög, Választás közelít, hogyha gyűlésre te jössz." Politikai pályafutásának — főleg fiatalabb korában — voltak pozitívabb szakaszai is. Első diétái követsége idején az 1834. június 4-i kerületi ülésen ő javasolta „a birtokbírhatási jognak a nem nemesekre való kiterjesztését. A javaslat mellett Deák is nagy beszédet mondott, de csak 17 megye pártolta s így a javaslat elbukott." Azt mindenesetre tudnunk kell, hogy ez nem egyéni kezdeményezése volt, Nógrád a követi utasításban szabta így meg. További felszólalásaiból sem tűnik ki következetes liberális magatartása. Nem is lehet véletlen, hogy az udvar titkos feljegyzéseiben tevékenysége „balközép" jelzőt kapott, míg az alig egy évet a diétán töltő követtársát, Kubinyi Ferencet a „szélsőbal" csoportjába sorolták. Testvérei közül Anna Szinnyei Merse László felesége lett, Erzsébetet gr. Forgách János (1787—1841) vette nőül s így a család társadalmi pozíciójának erősödése tovább tartott. 4 A família nógrádi tagjai közül a vizsgált időszakban gyakorta előforduló Medárd gyerekeinek neve említendő még meg: Károly, László, Sándor, Ferenc, s leánytestvéreik : Borbála, Ottília, Mária. A szűken tárgyalt és még így is népes nógrádi ág áttekintéséhez fel lehet használni az 1. táblázatban közölt családfát, amelynek ismerete a család gazdasági helyzetének tárgyalása során is szükséges lesz. Summázatként elmondhatjuk, hogy a Szentiványi család a XVIII. század második felében az ambiciózus, törtető és ügyes politikus Ferenc jóvoltából anyagi-társadalmi és politikai téren egyaránt felfelé ívelő pályát futott be. Eljutott az országos politika színterére is — mindig mint királypárti — és ott tevékeny, irányító szerepet játszott. A második generáció még meg tudta menteni az országos politikai tevékenység egyes magasabb szféráit a család számára, de a harmadik generációnak már nemcsak a birtok szétaprózódásával s az ebből eredő nehézségekkel kellett szembenéznie, hanem — Anzelm kivételével — az országos politikai cselekvésen való kívülmaradással, ami nem utolsósorban következett konzervatív, fejlődni, változni nem tudó nézeteik megkövesedéséből is. 136