Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Maruzs Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839–1871)

egy adott egyesületnek, annál szilárdabbak, biztosabbak pénzügyi alapjai. A pénzügyi stabilitás pedig biztosítja az adott egyesület zavartalan, kiegyensúlyozott működési feltételeit is. Vizsgáljuk meg, már amennyire lehet, hogy milyen anyagi bázison működött a Nógrád megyei gazdasági egyesület. Erről az első tudósítást az 1861. augusztus 20-i közgyűlési jegyzőkönyvben olvashatjuk. 1860. végéig az egyesület 363 tagjából 231 részvényes fizette be az évdíjat, összesen 1247 frt-ot. Ebből 526 frt-ot költöttek különböző kiadásokra, (nincs részletezve) 500 ftr-ot pedig a pesti takarékpénztárba helyeztek kamatozni; így az egyesületnek 221 frt készpénze maradt.

30 Az 1863. november 24-i igazgató választmányi ülésen is tárgyaltak az egyesület pénztárának helyzetéről. Megtudjuk, hogy a takarékpénztárban elhelyezett 500 frt-on kívül az egyesület vagyona készpénzben 65 frt 28 kr.

31 1 év múlva 1864. május 24-én szintén az egyesület igazgató választmánya foglalkozik az egyesület pénzügyeivel. Ezen az ülésen az egyesület pénztárnoka előterjeszti az 1860—63 közötti évekről készített számadást. A tagsági díjakból 2879 frt folyt be, a hátralék azonban így is jelentős, 4383 frt. Az 1864. év első igazgató választmányi ülésén (február 14-én) kap Várady Lajos egyesületi ügyvéd elnöki megbízást a tagsági díjak hátralékának törvényes behajtására". Az év végi közgyűlés (december 12. Losonc) elnöki jelentésében már ez áll: „az 1860/62. évi hátralékok nagy része per útján már behajtatott. Az 1863/64. évi tagsági illetmények választmányi végzés útján a következő év elejére törvényes úton fognak beszedetni."

32 Az 1865. évi pénztári jelentés már gyarapodásról számolhat be. Az egyesület takarékpénztárban elhelyezett tőkéje 1500 frt., a takarékpénztári kamat 130 frt., az értékpapírok 400 frt.-ot tesznek ki, ezen kívül az egyesületi pénztárban van 74 firt készpénz. A tagdíjhátralék is csökkent, de még mindig számottevő — 3108 frt. — a hiány. A hátralékok miatt indított „perek folyamatban vannak" — jelenti az egyesület ügyvédje.

33 Az egylet vagyonáról az utolsó jelentést 1868. januárjában közölték a Gazdasági Lapokban. Ez a jegyzőkönyv az 1867. okt. 6-i közgyűlésen készült és Galgóczy Antal egyesületi pénztárnok jelentését is tartalmazta. Az egyesületnek 2100 frt.-ja van takarékpénztárban, az 1864/66. évi tagdíjhátralék 1944 frt., a készpénz 183 frt. Az egyesületi vagyon — a be nem fizetett tagdíjak összegét leszámítva — már nem is olyan kevés: 2283 frt.

34 Jogosan vetődik fel a kérdés: az egyesület anyagi helyzetében beállt javulás, gyarapodás miért nem hozott változást, eredményt működésében, gyakorlati tevékenységében? Az oly' sokat emlegetett és a fő problémának megjelölt anyagi alap szűkössége nem is jelenti a bajok forrását? Az egyesület pénzügyeinek javulása nem lendíti fel a működését? Mégsem csak a pénzügyekben kell keresni a problémák okait? Milyen válaszokat tudunk adni a feltett kérdésekre? Az mindenképpen biztos, hogy az egyesület megerősödése, anyagi alapjainak megteremtése egybeesett azzal a politikai változással (a kiegyezés), amelynek a hatása igen erősen érvényesült az egyesület működésében is. A tagság létszáma néhány év alatt 106-ra csökkent, ez a létszámcsökkenés megingatta az egyesület pénzügyi alapjait és végül az egyesület felbomlását eredményezte. Végezetül nézzük meg milyen következményei voltak történelmünkben a kiegyezésnek. A kiegyezés meghozta az alkotmányosság visszaállítását, a poli120