Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Maruzs Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839–1871)

Mivel az említett pecsétek — sajnálatos módon — nem maradtak fenn, nézzük meg, a leírás alapján, hogy milyenek voltak : a) ,,A nagyobb pecsét áll Nógrádvármegye címeréből, tölgykoszorúba foglalva, gazdasági jelvényekkel díszítve, felirata: „Nógrádvármegye gazdasági egyesületének pecsétje." b) „A kisebb pecsét ugyanezt a feliratot folgalja magába, egyszerű tölgykoszorúban."

28 Az alapszabályok utolsó paragrafusai az egyesületi iratokkal és az egyesületi vagyonnal foglalkozik. Csak egyetlen új mozzanat: az egyesület köteles 6 évenként újjáalakulni, a társaság feloszlatását pedig a nagygyűlésen kell indítványozni és a jelenlevő tagok 2/3 részének többsége szükséges a felbomláshoz. Miután részletesen foglalkoztunk az 1859-ben megalakult „Nógrádmegyei gazdasági egyesület" alapszabályaival, amely szabályok a működésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazták, tekintsük végig az egyesület 10 évi működését, gyakorlati tevékenységét. Ennél a feladatnál számos akadályozó tényező nehezíti munkánkat. Az első probléma általánosabb, történeti jellegű. Az 1859-től 1870-ig terjedő időszak történelmünkben a gyökeres változásokat előkészítő és e változásokat megvalósító történeti periódus. Gondoljunk csak a passzív ellenállást fokozatosan feladó, a Habsburgokkal való politikai megegyezést kereső, szorgalmazó és megvalósító álláspontokra, a nagybirtokos nemesség politikai magatartásában bekövetkező változásokra. Az egyesület életében ezek a politikai változások nem hagyhatók figyelmen kívül, hatásukat azonban képtelenség lenne minden vonatkozásban érinteni. A másik nehézség a források mennyisége, minősége és „származási helye". Ugyanis levéltári források híján az egyesület működésére jószerivel egyetlen forrást használhattunk fel: a Gazdasági Lapokban 1859—1869-ig az egyesületről megjelent írásokat, híreket, tudósításokat, és a közgyűlésekről illetve választmányi ülésekről készült jegyzőkönyveket; összesen 59, különböző értékű híranyagot, információt tartalmazó írást.

29 Az egyesület 10 éves működése viszont csakis folyamatában fogható fel és elemezhető. Tagadhatatlan, hogy ennek a folyamatnak a bemutatása nem könnyű, egyrészt a források egyoldalúsága, és ebből következő szűkössége, szűkszavúsága, másrészt a történeti időszak bonyolultsága miatt. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy az egyesület működése két, jól elhatárolható szakaszra osztható. 1. szakasz: Az 1859. szeptemberétől 1860. november 5-ig tartó ideiglenes állapot, a bizonytalanság megszűnése után az egyesületben egyfajta lassú, de folyamatos gyarapodás indul meg; eredményeket tud felmutatni a gyakorlati tevékenységben (kiállítások rendezése) és a hasonló egyesületekkel, intézményekkel való kapcsolatfelvételben is. 2. szakasz: 1865. végétől és különösen 1866-tól zavarok jelentkeznek a működési mechanizmusban : a tagság részéről közöny és érdektelenség mutatkozik az egyesületi ügyek iránt, rohamosan csökken az egyesületi vagyon (ezáltal a tagok száma) is. 1869-től az egyesület már csak formálisan működik és 1871-ben közgyűlésen mondja ki feloszlatását. 118