Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Maruzs Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839–1871)

Miután kellő részletességgel foglalkoztunk az egyesület megalakulásának körülményeivel és mielőtt rátérnénk működésének ismertetésére — szükségesnek tartom, hogy néhány mondatban ismertessem az egyesület elfogadott és megerősített alapszabályait. Olyan megközelítésben, hogy a reformkorban készült és fentebb már ismertetett szabályokkal összehasonlítva miben fogalmazhatók meg — elsősorban — a különbségek, mert jóval inkább a hasonlóságok dominálóak és szembetűnőek. Az első alapvető különbség, kétségtelenül a nyelvi stílus, a fogalmazás különbsége, a jogi formulák egzaktsága, tömörebb, rövidebb, helyenként pontosabb leírása. Az alapszabály-gyűjtemény 63. §-ból áll. Az egyesületet a földbirtokosok, iparosok, mezei gazdák társaságának nevezi. Tartalmában ugyanezt olvashatjuk a korábbi (reformkori) alapszabályban is. A neve ennek az egyesületnek: „Nógrád megyei gazdasági egyesület" — és nem fiókegyesület. A cél megjelölése viszont kísérteties egyezést mutat: az „okszerű mezei gazdaság fejlesztése."

26 A feladatok megjelölésében is van néhány hasonló mondat, mint pl.: „a megye gazdaságáról, körülményeiről tökéletes adatokat gyűjteni."

27 A feladatok megjelölését azonban szűkebben adja meg, mert csak a földművelés, állattenyésztés és a gépészet tanulmányozását említi. A központi feladatok egyike ennél a tervezetnél is a gazdasági kiállítások rendezése, „példánygazdaságok" felállítása. Az egyesületi tagság itt is négyféle, tartalmukban hasonló a korábbihoz, csak az elnevezés más: 1. alapító tagok 2. rendes tagok 3. évdíjas tagok 4. tiszteleti tagok Az alapítvány összege legalább 100 frt.* (alapító tag) vagy ennek 5%-os kamata (rendes tag) illetve évenként 5 frt vagy kevesebb időre 5 frt-nál kevesebb, de legalább 1 frt-nyi összeg (évdíjasok). A tiszteleti tagokat szintén a nagygyűlésen választják. Az egyesületi működés szabályai a reformkori szabályok tükörképe. Az egyesület közvetlenül nagygyűléseiben (szinonimája a közgyűlés) működik, évente kétszer. Igazgató választmánya (a korábbi szóhasználat kormányzó választmány volt) kéthavonta ülésezik. A szakosztályokra való bontás és a tisztségviselők is hasonlók. Az igazgató választmány tagjai: elnök 2 alelnök 49 tag (újdonság — korábban 24 volt) A választmány 7 szakosztályra oszlik, (korábban 8 volt) üléseit a megyében bárhol tarthatja. Az elnöki, alelnöki, pénztárnoki, titkári posztok leírása szintén hasonló. Teljesen hiányzik viszont a reformkori alapszabályokból az egyesület pecsétjének leírása, amelyről az 1859-es alapszabályok részletesen rendelkeznek. •összehasonlításul közöljük, hogy 1860-ban a búza pozsonyi mérője 5 frt volt. (l pozsonyi mérő = 62,5 l) 117